Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

SZABÓ Á.TÖHÖTÖM: Morális elvek az erdélyi falusi gazdálkodásban

védte őket más földesurak vagy jobbágyközösségek ellenében (Egyed 1981:29). A földesúr és a jobbágyközösség közti érdekegyezés/érdekharc kérdése tehát nem kellőképpen tisztázott, ám lényeges kiemelnünk, hogy ez a kapcsolat kölcsönös egymásrautaltságot jelentett (vö. Egyed 1981:25-34). 9. Erről lásd még bővebben a falu és a város, a falu és a hatalom kapcsolatáról írott részt. 10. „A megközelítésmód nem azért erkölcsi természetű, mert képviselői azt föltételeznék, hogy a kapitalizmus előtti korszakban a parasztok és az elit tagjai erkölcsösebbek és kevésbé számítóak voltak, mint mostanában, hanem azért, mert abból a hipotézisből indulnak ki, hogy a korábbi intézményi feltételek mellett a viselkedést szabályozó kalkulus a parasztok jóléte szempontjából erkölcsileg kielégítőbb eredményeket hozott, mint a modern kapitalizmus társadalmi berendezkedése és intézményes feltételei közepette." (Popkin 1986:8.) I I. Bácskai Vera és Nagy Lajos egy 1828-as országos összeírás elemzése kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy az akkori Magyarország területén erős piacközpontú funkciót betöltő települések elsősorban a gabonatermő vidékeken, az országban négy helyen csoportosultak: a Dunántúlon, felvidéki nagyobb folyók völgyében és a régió Alfölddel érintkező területein, a Tiszántúlon, valamint az ország déli részén, a Duna mellett (Bácskai-Nagy 1978:224, 226). 12. „Ez a gazdálkodás elsősorban a család önellátását szolgálta: árutermelése esetleges volt. Érthető, hogy csak a hagyományos helyi vásárok piaci viszonyainak felelt meg, s a kapitalizmusban előbb vagy utóbb válságba került." (Egyed 198

1:221.) 13. A részletekbe menő és módszerében újító - egy parasztgazda életét áttekintő -, hiteles vizsgálat Mohay Tamás munkája, ám forrásai jellegéből eredően ez a munka is csak az 1920-as évekig megy vissza (Mohay 1994). 14. A kérdés feltevésére Kuczi Tibornak az időrezsimek kialakulásáról szóló előadás-sorozata inspirált. 15. Egyed Ákos szerint ezek a magas ceremoniális alapok mint a társadalmi részvétel feltételei Kalotaszegen például - már a késő jobbágykorban megvoltak (Egyed 1981:32), tehát nem lehet azt állítani róluk, hogy a kapitalizálódó gazdaság, a fogyasztási és presztízs-felhalmozási nyomás következtében alakultak volna ki, noha az kétségtelen, hogy a 19. század végének gazdasági és társadalmi folyamatai befolyásolták a paraszti csoportok és leginkább a parasztpolgárság fogyasztását. 16. Hadd jegyezzem meg itt azt is, hogy európai nyomásra a román mezőgazdaságban folyó átalakulás és standardizáció is - mindamellett, hogy egyelőre csak részleges sikerrel járó akciókban mutatkozik meg, és félelemmel teli várakozást vált ki - olyan színben tűnik fel. mint egy újabb kísérlet arra, hogy a mezőgazdaságból élő falusiak mozgásterét beszűkítsék. Teljes képtelenségnek tartják, hogy ne tartsanak bizonyos fajtákat, amelyek tartására a falusi normák szerint különben felkészültek (megvan hozzá a föld, a csűr, az istálló, az emberi munkaerő stb.), hisz a közösség által meghatározott optimum elérésében nagy segítséget jelentene az ágazat további fenntartása. Ebben van is némi igazság, mivel senki nem mondja meg, hogy mit csináljanak majd a beszüntetett ágazat helyett, hogy honnan teremtsenek elő újabb erőforrásokat. I 7. A többiek rovására történő gazdagodás előfeltevésére George Foster nyomán Fél Edit és Hofer Tamás is felhívták a figyelmet (Fél-Hofer I 997:470), ennek alapján pedig az erdélyi falu átalakulását elemző anyagban találkozunk olyan állítással, hogy a versengés és az egymással szembeni irigykedő magatartás is ebből a szemléletből fakad (vö. Peti 2006:163-164). A Peti Lehel által elemzett falura az éles versengés és az együttműködés hiánya kétségkívül jellemző, mint az ott folytatott közös kutatásainkból is kiderült, és a kooperációs formák elemzése is nyomatékosított (Szabó 2006:123-124). Azonban működését inkább egy kulturális pattern-nek vélem, mintsem az erőforrások végességéből eredő kontrolláló mechanizmusnak (bár ez a szemlélet hozzájárulhatott a kialakulásához), mert a tárgyalt falura fokozottan érvényes az erőfor208 rások diverzifikációja és a külső erőforrások bevonása a családi gazdaságba. ,::o o