Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)
BOKOR ZSUZSA: „Jeligém Nagyszerű öröm". Úrinők prostitúciója Kolozsváron a két világháború között
21. Alain Corbain kifejezése a városba emigráló munkások igényeihez igazodva alakított bordélyokról és más prostitúciós helyszínekről, szembeállítva a polgárság egyre kifinomultabb prostitúciós elvárásaival és alakuló szokásaival, a titkosan űzött prostitúció fogyasztásával (Corbain 1986:218; 1999:210). 22. Egy éjjeli tivornyahely tulajdonosa tegnap rá akarta tenni a kezét egy kolozsvári urilányra. Kolozsvári Friss Újság 1929. márc. 9.:l.; Boudoirból az utcasarokra. Egy megakadályozott öngyilkosság története. Hétfői Hirlap 1921. jún. 20.:2.; Összeesett az éhségtől az utcán. Egy jó családból származó nő tragédiája. Hétfő 1917. máj. 7.:3.; Az öngyilkos Szabados Lujza előkelő bukaresti családból származik s csak Kolozsváron kezdett titkos prostitúcióval foglalkozni. Kolozsvári Friss Újság 1930. jan. l.:2.; Postai tisztviselőnői állásból a bordélyházba akart menekülni a szerelem fiatal áldozata. Kolozsvári Friss Újság 1929. júl. !4.:2.; Szomorú sorok egy elzüllött uccaleány életéről, aki ötszobás szülői lakásból került az éjjeli mulatóba. Kolozsvári Friss Újság 1929. dec. 25.:9. 23. Tükör 1922. jan. 12.: 18-19. (A Tükör kolozsvári magyar nyelvű riportlap volt, a társadalmi problémákat előszeretettel tárgyalta, a politikai jelentések szinte teljes mértékben hiányoztak belőle.) 24. Hétfői Újság I 923. okt. 8.:2. 25. Hétfői Újság 1923. dec. 3.:2. 26. Ehhez az összefüggéshez szolgáltat adatokat az európai történelemből Fuchs-Thompson (2005). A 19. század végi erdélyi problémákat: a modern (városi) és a tradicionális (falusi) nő képzetéhez tartozó ellentéteket, a tradicionalitás és modernitás, illetve a privát és nyilvános szférában való női szereplés körüli vitákat, valamint a reformista nőképzeteket (Madonna versus kurva) részletesen elemzi Vári Sándor (1995). Az erdélyi életmódváltozások igen jó összefoglalóját Cosma Ghizela írásában találjuk. Ő olyan problémákat elemez, mint a nyilvánosság demokratizálására való törekvés, a tömeges város fele történő migráció, a házasság, az együttélés és a válás (Cosma 1998). 27. Bár vitatható lehet, hogy a deszocializáció valóban leírja-e azt a folyamatot, amely a rabszolgák elhurcolását jelentette, a kifejezést és a kifejezés meghatározását egyaránt alkalmasnak érzem a prostituált helyzetének meghatározására. 28. A deszocializációt nem a szocializációval ellentétes fogalomként értem ebben a kontextusban, hanem a szocializációt követő életszakasz egyik pontján bekövetkezett törésként, amely teljesen más helyzetbe illeszti a nőt. 29. A korabeli magyar sajtóban leközölt hirdetések közt több, igencsak kendőzetlenül „őszinte" felhívást is találunk. Ezek közt egyrészt fellelhetők az igénylők hirdetései, de annál több a magát valamiért/valamennyiért hirdető úrihölgy is: „Nem független úriember keresi olyan discret úrinő barátságát, kinek saját lakása van. Discret jeligére." (Kolozsvári Friss Újság, 1930.) „Melyik úriember volna hajlandó 2000 lejjel fiatalasszonyt kisegíteni? »Utazni szeretnek« jeligére." (Kolozsvári Friss Újság, 1931.) „20 éves asszonyka 4000 lejt kér csak igazán úriembertől. Jeligém »Nagyszerü örom«." (Kolozsvári Friss Újság, 1931.) 30. A kolozsvári Női Kórház ellenőrző irodájában egy sajátos kérdőívet készítettek elő, amely nemcsak a prostituáltak fizikai állapotára, hanem eddigi életvitelére is nagyon részletesen rákérdezett. A kérdőívben az orvos minden tesztet (magyar nyelven) külön rögzített, valójában mi csupán ennek a végterméknek vagyunk a birtokában (TLA irattár 2880/1 1/2000). Többé-kevésbé ugyanezen adatok feldolgozását találjuk meg a Bálint-Stanca-féle elemzésben is, amelyet 1924-ben tettek közzé a Clujul Medicalbzn (Bálint-Stanca 1924). Módszertani szempontból igen jelentős ez az anyag, ugyanis nemcsak a prostituáltakról szerezhetünk ismereteket, hanem a kérdésmegfogalmazások alapján a vizsgáló szándékáról, prostitúcióról szóló koncepcióiról, illetve az ebben részt vevőkről is. 31. Amit még ezekről a „női foglalkozásokról" tudnunk kell: rendszerint ezek ugródeszkának, a
