Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

BOKOR ZSUZSA: „Jeligém Nagyszerű öröm". Úrinők prostitúciója Kolozsváron a két világháború között

dig nulláról 3695-re. 1935-ben pedig, amikor a napi orvosi vizitet rendelik el Kolozsváron, a 329 bejegyzett személyt 30 908 alkalommal részesítik megelőző kezelésben, ami az öt évvel korábbi gyakorlathoz képest tízszeres növekedést mutat. Ennek elemzését lásd Bokor 2005a. 11. A prostitúció általános okának meghatározása ugyancsak nemi alapon történik. Comsia (Moldovan-tanítvány, az eugenikai folyóirat egyik lelkes szerzője) szerint a férfi érzékiségében valami ősi reminiszcencia uralkodik: a zsarnokságé és a többnejűségé, és a vágyak alkalomtól függő kielégítéséé, míg a nőében az alárendeltség és a moderáció érzései. Ez - az alárendelődési vágy - szerinte biológiai szükséglet, ugyanakkor eredeti tulajdonság is, „éppen ezért a nő beleesése a prostitúciós hálóba egy sokkal nagyobb anomáliát feltételez, mint a férfi könnyelműsége" (Comsia 1929:377). 12. A női varrodát I 91 9-ben hozták létre, hogy „segítséget nyújtsanak a prostituáltaknak, akik abba szeretnék hagyni a prostitúciót és munkásnők kívánnak lenni" (Stanca 1925:60). 1920-1921 között hatvankilenc nőt foglalkoztatott ez a varroda, de ezek között prostituált foglalkozásúként beazonosított csak tizenkilenc van, ezenfelül találunk közöttük ápolót, kasszírnőt, pincérnőt, cselédet is. Ami közössé teszi őket, az a nemi betegségük: harminckettőt szifilisszel, tizenkettőt gonorrhoeával kezeltek, a többit „más betegségekkel" (Stanca 1925:63). 13. Ez a folyamat nyilvánvalóan nem ment ilyen egyszerűen, tudjuk ezt a sajtóban megjelenő későbbi cikkekből és az orvosok folyamatos dilemmázásaiból afölött, hogy miként lehetne ellenőrizhetővé tenni az ezúttal illegálisan működő bordélyokat és a nyilvános helyeken egyre nagyobb számban megjelenő prostituáltakat. A prostitúciós tevékenység büntetette nyilvánítását csak jóval később, az 1940-es évek végén tárgyalták újra, és végleges formáját 1950-ben kapta, amikor nemcsak a prostituált futtatása, a vele való kereskedés, hanem maga a prostituált saját testének áruba bocsátása is szigorú büntetést vont maga után. 14. Baloldali értelmiségi, aki újságírói munkája révén került kapcsolatba a Stanca-féle kórházzal. Egyike azon kevés magyarnak, aki részt vett a román nemzetépítés folyamatának részeként a kórházi/orvosi szféra működésében. 15. Bálint Zoltán: Tájékoztató. (Kézirat, TLI, 2880/1/2000.) 16. A morális reformok születése jellemezte Katherine Sorrels szerint az erdélyi szászok ráhangolódását is az eugenikai diskurzusra, „az egészség vált a nemzeti kohéziót biztosító ideológiai alappá, politikai pártoktól függetlenül, egy szociális felkavarodás időszakában" (Sorrels 2000:39), de a román és magyar asszimilációs politikákkal szembeni ellenállás eszközeként. I 7. „[...] mi, románok megőriztük az etnikai azonosságunkat. És így lesz ez a jövőben is, hacsak Önök, férfiak, nem taszítanak bennünket a komolytalanság lejtője fele." (Adelina Istrate: Femeia romána sj lucrurile serioase. Patria I 930. jún. 18.:7.) 18. Ugyanis az eugenikusok számára a nő személyes tere a család és a ház, semmi keresnivalója nincs a nyilvános életben, a politikában, ezért a feministákat mint az eugenika született ellenségeit emlegetik. 19. Vegyük például az általuk elképzelt új társadalmi hierarchiát, amelyet ők maguk az új társadalmi rend mintájaként hoztak létre. Ennek csúcsán az egészséges, felsőfokú végzettséggel rendelkező, általában a politikától és az adminisztrációtól távoli területeken működő román férfiak voltak (az új eugenikai elit). Újabb réteget jelentettek a parasztok, a hierarchia alján pedig azok a román nők voltak, akik teljes körű háziasszonyi szerepüket becsületesen, a nemzet érdekében felvállalták. Mindenki, aki etnikai, szexuális szokásait, életvitelét tekintve más volt, a nemzet eugenikája szempontjából hibásnak (disgenic) számított, és nem lehetett része a nemzet egészséges testének (lásd az eugenika által kezdeményezett új hierarchia további részletes elemzését Bucur 2005:1 74). 20. Például „Elpusztul Erdélyben a magyar középosztály. Lassú éhhalál pusztítja el őket. A magyar középosztály fiaiból csavargók és inasok lesznek, a lányokból pedig prostituáltak." (Hétfői Friss Újság 1923. április I6.:2.)