Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

BOKOR ZSUZSA: „Jeligém Nagyszerű öröm". Úrinők prostitúciója Kolozsváron a két világháború között

A társadalmi pozíció az úrinőknél sérülékenyebbnek mutatkozik, sokkal többen gondolják magukat társadalmilag kitaszítottnak, mint erkölcstelennek. Ez - bár a teszt által felállított kategória elég homályos, mert kérdés, hogy mit értenek (kérdező és kérdezett) erkölcsön és társadalmi helyzeten - számomra valahol a változásoknak azon korábban vázolt, a prostitúciós életmódban végbement, az orvosi hatalom által koordinált összefüggéseit mutatja meg, amelyekről az előbbiekben szólni próbáltam. A magát - ha nem is előnyös, de - nem megvetendő erkölcsi pozícióban értelmező, anyagi és egészségi helyzetét ugyancsak elfogadhatónak megítélő nyilvántartott prostituált leginkább társas kapcsolatai mutatóját, saját társadalmi pozícióját tekinti előnytelennek. Hogy visszakanyarodjunk a korábbi állapot-kondíció elméleti kerethez, magát az állapotot tekinti elviselhetetlennek, hiszen a társadalmi helyzet magát a prostituáltállapotot jelöli, amely gyakorlatilag változatlan, az anyagi, egészségi és más kondícióktól független tényező. A társadalmi pozíció utáni vágy lehet az oka ezeknél az „úrinőknél" a prostituált státus leváltása gondolatának is: a teljes csoportot és az úrinőkként kiválasztott csoportot összehasonlítva elég jelentős különbségeket fedezünk fel a nők távoli tervei kapcsán: 2. táblázat. A jövőre vonatkozó kérdésekre adott válaszok százalékos megoszlásai Százalékban _____ A teljes adatbázisban Az úrinőknél (N=I51) (n = 35) Férjhez menne 13,2 17,1 Marad a „szakmában" 57,6 48,6 Nem akar maradni 19,9 28,6 Nem válaszolt/bizonytalan 9,3 5,7 Mint látjuk, ez utóbbiak jóval kisebb arányban szeretnének a szakmában maradni, mint a többiek, és a házasság számukra mintha még nagyobb lehetőségnek mutatkozna a visszaépülésre. A rendszerből kilépni vágyók pályaképe is sokkal kifinomultabb e leszűkített csoport esetében, ők eléggé céltudatosan mennek neki a jövőnek: irodai munkát szeretnének végezni, nevelőnők, felírónők, fodrászok stb. akarnak lenni. Bár az adatok közt a fentiekben én magam is teremtettem kapcsolatot, mindvégig megválaszolatlan kérdés marad számomra az, hogy lehet-e számszerűsíteni a prostituáltak életviszonyaiban szerepet játszó tényezőket és ezek arányait? Ha összeolvassuk az egyes adatsorokat, eléggé behatárolt, leszűkített, fél oldalban összezsugorítható „élettörténeteket" kapunk. Médi „kórlapja" A rakoncátlan gyermek Sokkal szerencsésebb kutatói pozícióban találjuk magunkat, amikor első személyben elmondott élettörténetek akadnak a kezünkbe (nyilván ugyanabból a hatalmi eredetű forrásból, tehát a forrással szemben támasztott aggályaink továbbra sem vagy csak részben szűnnek meg).