Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KEMÉNY MÁRTON: Progresszív gazdasági érdekekés hagyományalkotás. Példák egy vajdasági borvidékről

helybenmaradási stratégiáiban: nemcsak a Ludasó-tóhoz kötődő ökoturizmus, hanem a falusi turizmus is egyre nagyobb teret nyer, aminek elősegítésére különböző régiófejlesztési tervek is születtek. A turizmus különösen Ludason kulcsfontosságú, ahol - más erőforrások szűkössége miatt - a védett természet és a felértékelt hagyomány képez számottevő szimbolikus tőkét. A helyi társadalom más - erőforrásokban gazdagabb érdekcsoportjai ezzel részben összehangoltan, részben szemben állva „exportálják" borukat vagy „importálják" boruk fogyasztóit, aminek során bekapcsolódnak a folklorizmus és hagyományalkotás folyamataiba is. A rendezvények előzményei az 1960-as évekig nyúlnak vissza, és e folyamatban Hajdújárásnak kulcsszerepe van a múltbeli és a kortárs események helyszíneként egyaránt. Például Palicson csak 1990 óta rendezi meg a Palics-Ludas Közvállalat a szőlő és bor szeptemberi ünnepét, Hajdújárás Helyi Közössége viszont 1968 óta ünnepli meg a Szüreti Napokat, amelyet a legnagyobb hagyománnyal rendelkező rendezvényüknek tartanak. Ez alkalommal, 2004-ben több mint kétszáz helyi és környékbeli borász mutatta be termékeit, továbbá gépkiállítást, mezőgazdasági előadásokat, kulturális és vallási vonatkozású eseményeket (koncerteket, kiállításokat, gyümölcsszentelő misét), sportrendezvényeket és mulatságot szerveztek szakemberekkel, a szabadkai borlovagrenddel, civil szervezetekkel, művelődési egyesületekkel és vállalatokkal együttműködve, s nagy hangsúlyt fektettek a „hagyományőrzésre" is (például kézműves-foglalkozások során). A háromnapos rendezvény programja évről évre gazdagodik. Hajdújáráson ugyanakkor 1 999 óta egy másik, saját megfogalmazásuk szerint „hagyománnyá szépülő ünnepet" is rendeznek: Szent János napján, december 27-én a templomban borszentelésre gyűlnek össze a hajdújárási, ludasi, noszai és bácsszőlősi termelők. A Családi Kör így ír erről 2002. január 3-i számában: „Az óév utolsó napjaiban, pontosabban december 27-én, Szent János evangélista ünnepén bensőséges, misével egybekötött borszentelés színhelye volt a hajdújárási Keresztelő Szent János-templom. A délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét, amelyet a hajdújárási Rádió 90 élőben közvetített, Füleki József helybeli római katolikus plébános celebrálta a szépen feldíszített, karácsonyi köntösbe öltöztetett templomban. Az ünnep hangulatát növelte, hogy többek között borosgazdák jelenlétében, a mise végén borszentelésre is sor került. Pontosabban fogalmazva bor-, kifli- és almaszentelésre. [...] A mise előtt a borosgazdák szép sorjában átadtak egy-két liter palackozott, saját érlelésü bort, amelyeket ott a helyszínen színes, az alábbi feliratú alkalmi címkékkel láttak el: »Szentelt bor, melyet Füleki József plébános szentelt meg a hajdújárási Keresztelő Szent János-templomban 2001. december 27-én«. Az immár harmadszor megrendezett borszentelőn mintegy húsz vincellér jelent meg Palicsról, Bácsszőlősről, Noszáról meg Ludasról. Az úgyszintén bortermelő magyarországi Etyek (amellyel Hajdújárás testvértelepülési viszonyt szeretne kiépíteni) vincellérei is átküldték néhány fiaskót e jeles eseményre. A hajdújárásiak nem titkolt szándéka, hogy e borünnep ott hagyománnyá váljék. Mint tapasztaltuk, jó úton haladnak hiszen a Gulyás Nándor kezdeményezésére néhány éve felújított borszentelő ma már borkóstolóval egybekötött valóságos faluünnep." Szerbia és Montenegró első borlovagrendje a körülbelül harminc tagot számláló Arena Zabatkiensis, melynek székhelye Szabadka, ám épp Hajdújáráson alapították 2001 -ben. A rend elsősorban a homoki borkultúra terjesztésére, serkentésére és „hagyományápolásra" törekszik. Például a táj évszázados hagyományú fajtáinak termesztésére ösztön-