Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KEMÉNY MÁRTON: Progresszív gazdasági érdekekés hagyományalkotás. Példák egy vajdasági borvidékről

inkább alkalmi munkásokat fogadnak a kapálás során. Az évi kettő-tíz permetezésnél számít leginkább a vállalkozó növényvédelmi szaktudása, így a legkülönfélébb anyagokat használja. A saját termesztésű szőlő mellett föl is vásárolnak a környékbeli homoki termelőktől, különösen a rosszul termő években (2003-ban például a fagykár miatt a termés húszszázalékos volt, ekkor biancát, lizát, kadarkát, kövidinkát, petrát, olaszrizlinget és rajnai rizlinget vettek). A bortermelést is a vállalkozó szakmáján alapuló modernizáció határozza meg. A feldolgozás során bogyózógépet és hidraulikus prést használnak, a bor érését saját laboratóriumukban kísérik figyelemmel. („Van saját laboratóriumom, és megnézem a paramétereket, tehát az alkoholtartalmat, a savtartalmat, utána még kenézem, és szabad kéntartalmat szoktam mérni, tehát nem lépem túl a meghatározott milligrammot. Úgyhogy kísérem a bor fejlődését a pincében. [...] Már november végén gyönyörű tiszta tükrös bort tudok az asztalra tenni.") A bort 1200 hektoliter kapacitású pincéjükben amely a legnagyobb magánkézben lévő pince az országban - átlagosan négyezer literes fahordókban érlelik, pénzhiány miatt, ám a jövőben a profit függvényében reduktív acéltartályos technológia kiépítését tervezik. („Sajnos arra még nincsenek meg az eszközök. Bízok benne, hogy a közeljövőben már profitálunk.") Ugyanakkor a 2000-es évek elején különleges kiképzésű, 225 literes égetett tölgyfa hordókban barrique borokat is elkezdtek termelni. 2003-ban tizenhárom fajta bort és ezenkívül négyfajta barrique bort termeltek. A bort Vajdaság-szerte értékesítik (szerződéses kapcsolatok nélkül), és 2003-ban megkezdték a palackozást is. Céljuk, hogy a magyarországi és szlovéniai piacon is megjelenjenek. („Bízok abban, hogy [...] egy nevet adok a bortermelésnek.") Rendszeresen részt vesznek különböző borversenyeken, rendezvényeken, például az újvidéki élelmiszer-ipari kiállításon, ahonnan első és második díjakkal tértek haza. Más, a borral összefüggő termékkel (például pálinka) nem foglalkoznak, csupán borpárlatot főznek ki alkalmanként. Ám ez sem jelentős, és éppen a hagyomány hiányára hivatkoznak. („Hát néhanéha kifőzöm, de nincs nálunk annak hagyománya.") A szőlő- és bortermelés mellett - elmondásuk szerint az országban elsőként - borturizmussal és önálló értékesítéssel is foglalkoznak. A Hajdújáráson keresztülhaladó főút mentén 2002-ben a palicsi szecessziós épületek mintájára éttermet és panziót nyitottak, ahol tíz összkomfortos kiadó szoba található. A visszajáró vendégek közé például magyar, szerb, horvát és szlovén üzletemberek is tartoznak, szervezett csoportok jönnek borkóstolásra (például Belgrádból, Újvidékről). A vendéglőben magyar házias ételeket kínálnak, és a hely különböző eseményeknek is otthont ad: amellett, hogy péntek, szombat és vasárnap rendszeresen élőzene szól, az Arena Zabatkiensis borlovagrend Vince- és Orbán-napi ünnepeit is több alkalommal itt rendezték meg. Mivel a borturizmus még kezdeti stádiumban van az országban, ezért egyelőre ebben a vállalkozásban is nehezen tudják jövedelmező szintre emelni. („A borturizmus sajnos még ebben az országban nem indult be, én vagyok az első, tehát mivel egymagam vagyok, nehezen is indul be.") Ám így is komoly terveik vannak: 2005-re egy huszonöt szobás és egy hatvanfős konferenciateremmel ellátott hotel megnyitására készülnek a főépület mellett. A cég alapvetően családi vállalkozás, a családtagok szakmájuknak megfelelő munkakört látnak el: a férj (és egy közeli településen élő apósa) a termeléssel, a feleség a vendéglátással foglalkozik. („Munkamegosztás van nálunk, mindenki azt csinálja, amihez