Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KEMÉNY MÁRTON: Progresszív gazdasági érdekekés hagyományalkotás. Példák egy vajdasági borvidékről

ra szerettek volna berendezkedni. Mindjárt 1991 -ben egy helyiséget meg is építettek a leendő vendéglő számára, ám a háborúk miatt a tervezett szállást nem fejezték be, a munka félbemaradt. („Ha maradt volna az a nyolcvanas évek, meg a kilencvenes évekig, az a valami, akkor itten már volna egy gyönyörű vendéglő biztos. De sajnos mink, akik kizárólag a mezőgazdasággal foglalkoztunk, ez a tizenvalahány év alatt mink tönkrementünk, mert nem mentünk bele valami fekete üzletbe. [...] Mink maradtunk itt, mink azt a rezervát, amit azelőtt összegyűjtöttünk, azt is föléltük. És akkor nem lehet mozdulni sehova. Különben én faluturizmussal szerettem volna foglalkozni, ez volt minden vágyam.") A kudarc miatt továbbra is kizárólag a mezőgazdasági tevékenységekből éltek meg, az 1991 -ben kialakult új üzemszervezetet követték a kutatás idején is: 8,5 hektár szántóföldjük van öt tagban, melyen teljes gépsoruk segítségével kukoricát, rozst, triticalét, árpát, zabot, herét termesztenek. Négy hold (2,3 hektár) rétjük is van két tagban, amit szintén géppel kaszálnak és báláznak. A termesztett és kaszált növények a háromnégy koca, két kan, húsz-harminc hízósertés, két-három tehén, körülbelül tíz hízómarha, néhány önellátásra tartott birka és kecske takarmányozására szolgálnak. Mivel az élő állat ára évek óta alacsony, levágnak egy bikát és három sertést egy-egy alkalommal, amiből kolbászt készítenek eladásra. („Hát én egy euróért nem adom oda most is a jószágot, meg a hízódisznó fél euró volt most, hát kora tavasszal is. Hát azért százötven százalékos ráfizetésre mán ne dolgozzon az ember, csak épp azért, hogy ne legyen nyugodt ideje még leheverni se egész nyáron.") Kilencholdas (5,2 hektáros) gyümölcsösükben meggy, cseresznye, körte, őszibarack, szilva, téli és nyári almafajták teremnek, melyeket piacon adnak el. Mivel baromfit nem tartanak, vagy a piacon, vagy a szomszédokkal gyümölcsöt cserélnek tojásra. Éveken át krumplit is termesztettek két-három holdon eladásra, de feladták a kedvezőtlen felvásárlási árak miatt. Az 1974-ben betelepített háromhektáros szőlőt 1997-ben kibővítették további egy holddal (2700 tőke kövidinkával és magyarkával), a kutatás idején tehát összesen 3,6 hektáron termesztettek szőlőt. A magas művelésű, minőségi termelésre szolgáló olaszés rajnai rizling területét hektárban (három hektár), viszont az alacsony művelésű kövidinka és piros magyarka parcelláját ma is holdban (egy hold) tartják számon. A kutatás idején tervezték, hogy a szántóterület csökkentése árán további három hektáron ültessenek különböző - vásárolt és saját iskolából származó - szőlőfajtákat (kövidinkát, magyarkát és csemegeszőlőt öntözőberendezéssel). Az alacsony és a magas művelésű parcellán is széles, 280 centiméteres sortávolságot alakítottak ki a gépi munkák érdekében, és nem ültettek a karózott szőlő közé sem gyümölcsfákat. („Ami almás, az legyen almás, ami szőlő, az meg legyen tisztán szőlő.") A gépeket szinte kivétel nélkül Olaszországból hozták az 1970-es évektől, a kutatás idején negy traktorjuk volt. A férj és fia traktorral végzi a talajmunkákat (a karós parcella takarását és nyitását, a sorköz kora tavasszal való frézerezését, körülbelül háromhetente a sorköz tárcsával, talajlazítóval való gyomtalanítását), négy-öt évente az istállótrágya frézeres szétszórását, a permetezést (rézgáliccal és más szerekkel), sőt a „zöldmetszést" (sövénynyíróval való ritkítást) is. A metszést maguk végzik, a többi kézi munkához-a körülbelül havi rendszerességű „nyesőzéshez", a hajtások beigazításához és a szüreteléshez - visszatérő napszámosokat fogadnak (gyakorlatilag órabért fizetnek). A csoport létszáma változó, szüretre akár harminc embert is fogadnak. A szü-