Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)
BERTA PÉTER: Az érték etnicizálása - az etnicitás értéke. A presztízstárgy-gazdaság mint etnikai identitásgyakorlat az erdélyi Gáborok között
-kannákkal kapcsolatos ideológiák és gyakorlatok egy csoportját mutatja be, különös tekintettel az értéktulajdonítás folyamatára és kulturális logikájára. Előre kell bocsátanom, hogy a szóban forgó presztízstárgyak iránti vonzódás és gyűjtőszenvedély nemcsak Nagyfaluban és a mikrorégió más Gábor közösségeiben elterjedt jelenség, hanem az egész etnikai alcsoportra jellemző. A presztízstárgy-gazdaságban a Gáboroknak csak egy kisebb csoportja vesz részt tulajdonosként. Presztízstárgyakkal csak ott találkozhatunk, ahol a vásárlásukhoz és birtoklásukhoz szükséges politikai ambíció, valamint a presztízsjavakká alakítható erőforrások egyaránt jelen vannak. Az utóbbiak közül a két legfontosabb a pénzben testet öltő vagyonosság és a presztízstárgy-örökíés lehetősége. A Gáborok egy olyan további erdélyi roma etnikai alcsoportot is számon tartanak, amelynek tagjai ugyancsak presztízstárgyakként definiálják az ezüstpoharak bizonyos csoportjait, hozzájuk hasonlóan jelentős pénzösszegeket fordítanak egy-egy fontosabb tárgy megvásárlására, de részben eltérő, saját etnikai alcsoportjukra jellemző értékkritériumok alapján becsülik fel azok értékét. A Gáborok és az említett roma etnikai alcsoport tagjai között esetenként sor kerül különféle presztízstárgy-tranzakciókra. A Gáborok presztízstárgy-gazdaságával kapcsolatos ismereteimre számos presztízstárgy megtekintése, a romáktól származó rajzok és szóbeli tárgyleírások, a témával kapcsolatos romani nyelvű diskurzusokban való rendszeres részvétel (többnyire hallgatói szerepben), a terepmunkám idején lezajlott presztízstárgy-tranzakciók figyelemmel kísérése és részletes elemzése, valamint a ma Nagyfaluban és a mikrorégióban található vagy itt valaha megfordult fontosabb presztízstárgyak társadalmi életrajzainak dokumentálása és értelmezése révén tettem szert. Az alábbi fejezet a presztízstárgyak osztályozásával és a Nagyfaluban található poharakkal és kannákkal foglalkozik. A harmadik fejezet azt mutatja be, hogy a Gáborok a tárgyak e csoportjára a fogyasztás elitregisztereként tekintenek. A további fejezetek a presztízstárgyak értékaspektusait, ideálisnak tekintett létállapotukat (az elidegeníthetetlen ágazati identitásszimbólum-létmódot), valamint fontosabb társadalmi és gazdasági funkcióikat vizsgálják. Végül szó lesz arról, hogy e tárgyak valójában olyan etnicizált javak, amelyeket a Gáborok etnikai identitásuk nagyra becsült szimbólumaiként tartanak számon, a velük való foglalatosságra pedig megkülönböztetett jelentőségű etnikai identitásgyakorlatként tekintenek. Gábor presztízstárgyak és presztízstárgy-gazdaság A Gáborok az ezüst presztízstárgyak két nagy osztályát különböztetik meg. Egyrészt elkülönítik a poharak csoportját, amelyekre a taxtap főnévvel utalnak. Ez a terminus a presztízstárgyakkal kapcsolatos gazdag és összetett romani nyelvi regiszterrésze: a taxtaj ugyanis olyan főnév, amely kizárólag a presztízstárgy státusú ezüstpoharak megnevezésére szolgál. A nem presztízstárgy státusú, italfogyasztásra használt egyéb poharakra a magyarból kölcsönzött poxaro, a füllel ellátott kerámia és egyéb bögrékre, csészékre pedig a kuci főnévvel utalnak. (A poxaro és a taxtaj terminusokat a romák egyaránt a pohár kifejezéssel fordítják magyarra.) A Gábor-presztízstárgyak másik nagy osztálya a kanáké, vagyis a 'kannáké' 4 . Amíg a presztízstárgynak minősülő ezüstpoharak formájuk alapján több alkategóriába sorolhatók, addig a kanna definíciója esetünkben egyet-
