Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

PETI LEHEL: Identitásmodelláló tényezők a moldvai csángó falvakban

zésre juttatni, hogy a csángók a nehéz körülmények között élő, Jegkeletebbre szakadt magyarság", és ők azok, akik a magyar nemzet legősibb, legeredetibb, legértékesebb kultúrelemeit őrzik. A kultúra „őrzését" ez a fajta szemlélet egyféle tudatos állásfoglalásként, felvállalt, aktív szerepként értelmezi. A kultúrájukhoz ragaszkodó csángók romantikus képe különösen alkalmas történelmük drámai történetbe ágyazására, amelynek társadalmi sikere azáltal biztosított, hogy ráépül a fájdalmas magyar sors mitikus hagyományaira. A csángók így a „tűz felelőseivé váltak", a magyarság legértékesebb kincseit még őrző, ám pusztulásra ítélt egzotikus népcsoportjává. A beavatkozás modelljei közül a legkisebb hatóerővel a média csángómentő akciója éri el a lokális társadalmakat. Az ezt hordozó csatornák nem jutnak el ezekbe a falvakba. Gyakori eset, hogy a „Duna Tv" felirattal díszelgő parabolaantennákkal regionális román adókat néznek, például igen gyakran figyelhettük meg azt, hogy az Etno Tv nevű csatorna meglehetősen nagy népszerűségnek örvend a Bakó környéki falvakban. A csatorna huszonnégy órás közvetítéssel román „műfolklórt" (főként dalokat, táncokat) sugároz. A csángó hagyományos kultúra terjesztésének politikailag nemkívánatos tettértékére felhívva a figyel met Tánczos Vilmos kiemeli, hogy a „folklór és a »műfolklór« a legszélsőségesebb nacionalizmus politikai fegyvertárába tartozott/tartozik Romániában" (Tánczos 2001:54). A csángó kultúra rendezvényszerű megjelenítése, kultúraszervezők 1989 óta a csángó kultúra etnikai szimbólumaivá váló kulturális örökséget számos látványos műsor keretében mutatják be. Minden faluból kikerül az a néhány személy, aki e kultúrát reprezentálni tudja, hazai és magyarországi rendezvények állandó meghívottjai, etnikus szereplői lesznek. Ezeknek a rendezvényeknek nem az autentikus csángó kultúra megőrzése a célja. A kultúra konzerválása és közvetve akaratlanul is a magyar nemzettestbe való betagolása, valamint a magyar politikum által propagált alternatív jogérvényesítés ideológiai támogatása a politikai folklorizmus jelensége felé mutat. Emellett megfigyelhető a vallási folklorizmus tendenciája is, amelynek jelenségkörébe azt a gyakorlatot sorolhatjuk például, ahogy Jánó Ilona lészpedi látóasszonyt magyarországi vallási összejövetelekre hívják meg. Jánó Ilona egyike azoknak a folklórspecialistáknak, akiket magyarországi vallásos társaságok szívesen utaztatnak az ország különböző részeibe. A találkozások célja a Jézus nevében való gyülekezés, ahol Ilona néni látomása- 7 iról számol be.

5 S A csángó kulturális örökség átetnicizálásának egyik alapvető kritériuma a kultúra S egzotikus, ugyanakkor „magyaros" műsorszámokká való lefokozása. Az egyik csángó fesztiválon a szervezőket például azért marasztalták el, mivel egy csángó hagyományon- o~£ ző csoport koreográfia nélkül - azaz éppen autentikus módon - táncolt a színpadon. A magyarországi csángó rendezvények, fesztiválok csángóföldi szervezési munkálatai akkulturációt eredményeznek, mivel olyan tendenciákat erősítenek fel, amelyeket a modernizációs paradigmával jelölhetünk meg. Ugyanakkor a közösségi értékek relativizálásához is hozzájárulnak. Ezért például néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna a csángók olyanfajta viszonyulása a legutóbb megszervezett csángó fesztiválhoz, amely egyes csángóföldi előkészítő munkálatainak mi is tanúi voltunk. A rendez- 203