Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

PETI LEHEL: Identitásmodelláló tényezők a moldvai csángó falvakban

vény szervezői a fesztivál plakátjának elkészítéséhez akartak fotókat készíteni. Ennek érdekében Klézséről és a környező falvakból hoztak a településre egybusznyi embert, hagyományos zenekarral együtt. Az elképzelés az volt, hogy idilli környezetben fognak táncolni a népviseletbe öltözött csángók. Mivel az előkészületek a böjt kellős közepén zajlottak, a buszt a falutól távoli vidékre irányították. A csángó normák ugyanis tiltanak mindenféle vidám, közösségi, táncos megnyilvánulást böjti időszakban, de számolniuk kellett az egyház intoleranciájával is. Az emberek beöltöztek, a körülbelül hét-nyolc fotós tanácsai szerint „beálltak" táncolni, a plakát profi módon készült el: „Kilelte vót a pap. S kiprédikálta a templomba, hogy nem tudom, hogy mondta ő, hogy a magyarak adnak gúnyát. [A papnak a szava után tartják?] A papnak a szava után sokat őrözködnek. Hogy uegyes kimondja a templomba, s akkar... [Sokan is gondolják azért...] Sokan is gondolják, hogy vétek. Vétek. Mert hát úgy nőttünk fel kicsi korunktól, úgy vagyunk nőve, hogy vétek abba az üdőbe, nagybőtbe táncolni, vagy munkába, esküvéseket. Ezket nem csántak saha. [De mégis sokan elmentek akkor, felültek a buszra.] Igen, igen akkor. Akkor ugy es elmentek, de én tudam, hogy gondolták akkor, hogy nem vették ők véteknek erőst." Fontos kiemelnünk az eset közösségi megítélésében a pap szerepét, aki a prédikációjában a vétek tényét etnikus tartalmakkal mosta össze. A hagyományos vallási/kulturális patternekre hivatkozó prédikáció a közösségben érvényes bűnfelfogás révén vallási legitimitást nyert. Érdekes, hogy a román katolikus egyház a csángó gyermekek „magyarföldi" táboroztatását azért ítélte el korábban, mert ezek egy részét protestáns magyarok szervezték, akik nem vitték templomokba, misékre őket. Az erdélyi katolikus egyház A csángókkal kapcsolatos egyházi rendezvények strukturálisan a politikai rítusokra hasonlítanak, így például a csíksomlyói csángó mise is, amely magas rangú politikusok szereplésének is teret enged. 2003-ban a prédikáció vallási üzenete mellett egyértelmű ideológiai tartalmakat is kifejeztek, amelyek a magyarság, a székelység és a csángóság nemzeti együvé tartozását fejezték ki. A zsidó és a magyar nép sorsközösségének mitikus hagyományát felidézve a prédikációban - amelyet a Duna Tv is közvetített - a nemzeti egység gondolata fogalmazódott meg, amelynek természetes módon része a moldvai magyarság is. Érdekes jelenség, hogy a különféle csángó kulturális rendezvényeket általában egyházi eseményekkel kapcsolják össze - többnyire ezek zárórítusaként. A magyar nyelven történő misézés a közösségi integrálás szándékával történik. Emellett nem lényegtelen az erdélyi katolikus papok szerepvállalása sem a magyar nyelvű egyházi kultúra terjesztésében, akik még a kommunizmus idejében is miséztek házaknál titokban. A rendszerváltozás után ehhez csatlakozott néhány magyarországi pap is, akik hasonló szellemben tevékenykedtek a katolikus falvakban.