Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

BERTA PÉTER: Az érték etnicizálása - az etnicitás értéke. A presztízstárgy-gazdaság mint etnikai identitásgyakorlat az erdélyi Gáborok között

JEGYZETEK 1. Hálával és köszönettel tartozom mindazoknak a romáknak, akik megajándékoztak bizalmukkal és türelmükkel, valamint Szálai Andreának, az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársának, aki a terepmunka során mindvégig társam és kollégám volt. A terepmunkát az alábbi szervezetek támogatása tette lehetővé: Fotoplus Kft, Magyar Állami Eötvös-ösztöndíj, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Open Society Institute (Budapest), OTKA (F 029504), Soros Alapítvány. Támogatásukat ezúton is köszönöm! 2. A rom, romnji, roma kifejezések a tanulmányban a Gábor etnikai alcsoporthoz tartozó személyekre utalnak. Romnji, 'nő'; rom, 'férfi'. Mindkét terminus három fontosabb aspektust foglal magában: etnikai csoport tagság, társadalmi nem, családi állapot (a kérdéses személyek házasok, vagy legalább egyszer már azok voltak). 3. A taxtaj a romaniban Matras (2002:28) szerint perzsa eredetű lexéma. 4. A tanulmányban - összhangban a romák szóhasználatával - a presztízstárgyak e két nagy osztályába sorolható tárgyakra magam is poharakként, illetve kannákként utalok. Az olvasás megkönnyítése érdekében gyakran nem „poharakról és kannákról", hanem csak „poharakról" beszélek, de az állítások minden ilyen esetben a kannákra is vonatkoznak. Az ettől eltérő eseteket külön jelzem. 5. A Gáborok természetesen más olyan javakkal is rendelkeznek, amelyek megvásárlásához és birtoklásához ugyancsak kapcsolódhat a presztízs fogalma, e javak gazdasági és társadalmi jelentősége azonban messze elmarad az ezüst presztízstárgyakétól. A jelen tanulmányban a presztízstárgy kifejezésen kizárólag az ezüstpoharakat és -kannákat értem. 6. Vö. Appadurai „értékverseny" (tournament of value) fogalmával (Appadurai 1986:21). 7. „Azoknak [a kannáknak] nincs olyan hírneve." Itt jegyzem meg, hogy a veste kifejezés a Gáborok romani változatában a következőket jelenti: 'hír, információ', illetve 'hírnév'. 8. „A kanna kisebb [értékű], nincs meg neki az a neve [értsd: olyan hírneve, mint egy pohárnak]." 9. A foro ('vásár') kifejezés nemcsak a presztízstárgy-tranzakciók megnevezésére szolgál, hanem egyéb tranzakcióra is utalhat. 10. „A nagy csurárnak öt pohara volt! És öt fia volt neki, és hatalma, és gazdag volt, olyannyira, hogy senki sem volt rajta felül [értsd: nagyobb nála] a romák között! így mondta ezt az apám is. Úgyhogy amit az öreg Pista mondott, az nem volt hazugság!" Pista a megérkezéstörténet ugyanezen variánsát osztotta meg velem. Itt jegyzem meg, hogy - szemben néhány más kutatóval, akik ugyancsak Gáborok közösségeiben végeztek hosszabb-rövidebb terepmunkát - anonimitásuk megőrzése érdekében a tanulmányban említett valamennyi roma keresztnevét megváltoztattam. § M. Lásd például az aranyelkobzással kapcsolatos romániai intézkedéseket. V 12. A romák visszaemlékezései szerint ez a múltban sem volt másként. ^ I 3. A történeti források tanúsága szerint egyes erdélyi roma közösségekben az 1800-as évek közeid pén az ezüstpoharak otvosmesterek általi készíttetése is bevett gyakorlatnak számított. Az ~°o említett romák megbízásából készített, „mondvacsináltatott" ezüstpoharak azonban a Gáboso rok között sohasem minősültek presztízstárgyaknak. p5

<N 14. Terjedelmi okokból a presztízstárgyaknak tulajdonított érték roma értelmezési keretének csupán a két legfontosabb elemével foglalkozom. Itt nincs lehetőség arra, hogy megvizsgáljam azokat a stratégiákat, amelyeket a romák a presztízstárgyak értékének manipulálása érdekében alkalmaznak, ahogyan nem térek ki arra sem, hogy milyen módokon próbálnak meg hatást gyakorolni a konkrét áralkuk végeredményére a presztízstárgy-tranzakciók során. Nem foglalkozom továbbá azokkal az értékforrásokkal sem, amelyek megnövelhetik ugyan egy tárgy értékét a potenciális vevő szemében, de csak esetenként vannak jelen, és ritkán válnak meghatározó 196 jelentőségűvé.