Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

BERTA PÉTER: Az érték etnicizálása - az etnicitás értéke. A presztízstárgy-gazdaság mint etnikai identitásgyakorlat az erdélyi Gáborok között

Ha össze akarjuk foglalni annak a presztízstárgy-életrajznak a fontosabb állomásait, amelyre a romák ideáltípusként tekintenek, az alábbiakat mondhatjuk: I. a presztízstárgy-jelöltség tárgyi feltételeinek megfelelő, „beváló" gázsó műtárgyból idővel Gáborpresztízstárgy lesz, 2. a presztízstárgy-létmód kedvező gazdasági környezetben azeíi'degenithetetlenség tartós fennmaradásával párosul, és 3. ha az elidegeníthetetlenség generációkon keresztül fenntartható, akkor a tárgy ágazati identitásszimbólummá válik. A poharat vagy kannát vásárló romok távlati célja tehát az, hogy e tárgyakat idővel saját ágazatuk elidegeníthetetlen identitásszimbólumaivá tegyék, függetlenül attól, hogy azok közvetlenül a gázsóktól vagy már teljes értékű presztízstárgyként valamelyik másik Gábor romtól kerülnek hozzájuk. A presztízstárgyak legfontosabb funkciói: lemezo és rezerva Arra a kérdésre, hogy a presztízstárgy-birtokláshoz kapcsolódó metapragmatikai kommentárok szerint mire használják a Gáborok a presztízstárgyakat, a terjedelmi korlátok miatt itt csak felületes, elnagyolt válasz adható. A romák rendszerint a poharak és kannák két meghatározó társadalmi-gazdasági funkcióját különítik el: a lemezo, illetve a rezerva vagy tartalîko funkciót. A presztízstárgyak hasznosításának mindkét módozata megjelenik például az alábbi kommentárban: „But roma inkárnah le lemezohkä, kä kodo sah lengä o lemezo, the kodo sah lengä o dicäsego, lengä taxta. The but roma inkärnah le vas o mistimo." Vagyis: „Sok roma tartotta azokat [a poharakat] lemez gyanánt, mert az volt nekik a lemez, és az volt nekik a dicsőség, a poharaik. És sok roma tartotta azokat az örökség miatt." Vizsgáljuk meg röviden ezt a két funkciót! A lemezo funkció lényegét korábban már érintettem, amikor felhívtam a figyelmet a presztízstárgyak retorikai-szemiotikái jelentőségére, ágazati identitásszimbólum-jellegükre, valamint arra, hogy azok a vagyonreprezentáció hatékony eszközei. Maga a lemezo kifejezés a magyar lemez főnévből származik, a presztízstárgyakkal kapcsolatban azonban nem hétköznapi, materiális jelentésében használatos, hanem egy testrész: az arc metaforikus megnevezésére szolgál. A lemezo e jelentése a patjiv (nagyon leegyszerűsítve: 'tisztesség', 'megbecsülés') és a lazavo ('szégyen') fogalmak használatával áll szorosabb kapcsolatban.

32 Amikor a romák a poharakat a lemezóvai, tehát saját arcukkal azonosítják, vagyis azt állítják, hogy azért vásárolják meg azokat, hogy „lemezként" szolgáljanak, valójában arra utalnak, hogy ezek a tranzakciók és tárgyak hírnévhitelük gyarapítására szolgáló eszközök, amelyeknek köszönhetően „nagy névre" tehetnek szert. Azaz: presztízstárgyak. (Szemben például azokkal az amorálisnak minősülő cselekedetekkel, amelyek révén egy rom „bemocskolhatja a lemezét", vagyis kockára teheti társadalmi megbecsülését.) Az azonban, hogy valamely tárgy az elidegeníthetetlenség fogalmával jellemezhető presztízstárgy-létmódban van, nem jelenti egyben azt is, hogy a roma tulajdonos figyelmen kívül hagyná azt a tényt, hogy a poharak milyen jelentős összegekért cserélnek gazdát közöttük, vagyis megfeledkezne a tárgy potenciális árucikk-identitásáról. A pohárért kifizetett vételár nem vész el, nem semmisül meg, vagyis a tulajdonosnak