Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

SZIJÁRTÓ ZSOLT: Tér, kultúra, kommunikáció - kultúrakutatás a „kulturális fordulat" után

2. táblázat. Kutatások a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken Balaton-felvidék Belső-Somogy Pécs Új térstruktúrák (a geográfiakészítés főbb típusai) skanzenszerű települések, az épületek „visszarégiesítése", túraútvonalak, kilátóhelyek létesítése élőhelyek védelme, természeti bemutatóhelyek, megfigyelőhelyek kialakítása a városközpont újradefiniálása, kiterjesztése és dinamizálása, a közterek intenzív újrafogalmazása Példák Hegyestű (bánya geológiai bemutatóhely), Salföldi-major kastélyépület petesmalmi vidrapark fesztiválközpont, ideiglenes színpadok Ökonómiai alapok falusi turizmus, panziók, vendéglátás, borturizmus stb. archaikus gazdálkodásmód. természetközeli ökoturizmus kultúra mint fő termelési faktor, absztrakt ökonómia Ideológiai alapok „ellenvilágképzés", közösségi jellegű térhasználat, régi/új ünnepek létrehozása „bioszféra-rezervátum" - az élőhelyek védelme két értelmezés: egy „mediterrán ideológia" (közterek, piazza), ill. a „kultúra fővárosa" Imaginativ alapok főképpen a reformkor, mindenképpen a „szocialista modernizáció" előtti képek történelem előtti képek, premodern társadalmi körülmények, - betyárvilág, kalandozó ősmagyarok a hatvanas-hetvenes évek kulturális pezsgése, egyfajta „szocialista nosztalgia" képei Szereplők értelmiségi csoportok: filmesek, képzőművészek, zenészek agrárértelmiségiek, természet- és környezetvédők városvezetők, marketingesek, a kulturális intézményrendszer vezetői, kulturális brókerek Speciális térgyakorlatok térfolklorizáció („autenticitás" mint kulcsfogalom) térnaturalizáció („biológiai diverzitás" mint kulcsfogalom) térélményszerűsítés („esemény", mint kulcsfogalom) nyából" kimaradt terekről, melyekről a lakosság elvándorolt, ahonnan a munkalehetőségek hiányoznak. A történetek - és a migrációk - kiindulópontjaként kivétel nélkül a fejlődésparadigma legfőbb kifejezője, a szocialista iparosítás szolgált: a bányászat, a mezőgazdaság kollektivizálása, illetve látványos nehézipari fejlesztések. Turizmus és tradíció - a Káli-medence §~S Az első projekt fő témája és kiindulópontja egy sajátos társadalmi-kulturális gyakorlatnak- a tun'zmusna/c- a földrajzi térre gyakorolt hatása, mégpedig a Balaton-felvidéken, a Káli-medencén belül. Ugyanakkor az itt tevékenykedő turisták nem az élmény- és aquaparkokból ismert tömegturisták, hanem néhány tucat értelmiségi (zömében képzőművészek, fotósok), akik a hetvenes évek végén hétvégi házat vásároltak a Káli-medence néhány településén. 3 I 5