Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

SZIJÁRTÓ ZSOLT: Tér, kultúra, kommunikáció - kultúrakutatás a „kulturális fordulat" után

Az első oszlop az egyes gyakorlatfajtákat, praxisformákat különbözteti meg, annak megfelelően, milyen területre irányulnak. így különbséget tehetünk három fő praxisforma - a csere alapvető gyakorlatával jellemzett termelési-fogyasztási, a legitimáció gyakorlata által uralt társadalmi-politikai, valamint a szimbolizáció, interpretáció, megértés folyamatait tartalmazó szimbolikus-információs szféra - között. A második oszlop azokat a hatalmi tényezőket/komponenseket, strukturális feltételeket emeli be az elemzésbe, amelyek révén a különféle kulturális gyakorlatokstrukturáltakként válnak megragadhatókká.

5 Ha egy lépéssel továbbmegyünk, s az addig izoláltan tárgyalt valóságterületeket a maguk összefüggésrendszerében, integráltan ábrázoljuk, akkor a mindennapi gyakorlatok egész rendszerét vázolhatjuk fel, s így rekonstruálhatjuk a különböző politikai, gazdasági konstellációk „logikáját", s feltárhatjuk a kulturális dimenzió konstitúcióját/reprodukcióját. Kutatások A következőkben a pécsi egyetem kommunikáció- és médiatudományi tanszékének három olyan kutatását szeretném bemutatni, amelyek mindegyike - persze különböző aspektusokból, de ugyanezzel a problématerülettel, azaz - új térrendszerek kialakulásával, új térhasználati szokások létrejöttével, a társadalmi-térbeli viszonyok újrakonfigurálódásával, azaz „geografálással" foglalkozik. E kutatások természetesen eltérő készültségi állapotban vannak-az egyik (a Balaton-felvidéken, a Káli-medencében) már évekkel korábban véget ért, régen megjelent a tanulmányokat tartalmazó kötet (Fejős—Szíjártó, szerk. 2002), a másik (Belső-Somogyban) is lezárult, az eredmények egy részét bemutató kiállítások be is zártak, egy dokumentumfilm, egy katalógus és egy multimédiás CDROM elkészült (Szíjártó 2002; 2004a). A harmadik kutatás - amelynek színhelye a város, Pécs - a múlt félév során éppen hogy elkezdődött, itt inkább az előzetes tájékozódó-, feltárómunkálatokat végeztük el (Szíjártó 2004b). A témák látszólag teljesen különbözőek: az első esetben egy sajátos turizmusforma leírása és értelmezése, hatásainak bemutatása volt a fő cél, míg Belső-Somogyban egy jól körülhatárolható földrajzi térben található eltérő lokalitások - egy nyaralófaluvá lett település, egy marginalizálódott puszta, a különböző élettevékenységek színtereként szolgáló erdő - közötti kapcsolatok alakulását próbáltuk végigkövetni a közelmúlt történelmében. A harmadik projekt a városi kultúra két jelentős eseményét vizsgálja Pécsett; témája a hetvenes években megrendezett országos filmszemle, illetve a napjainkban is működő POSZT szerepe, a városi miliőre gyakorolt hatása. Ugyanakkor közös fonalként valamennyi kutatáson végighúzódik a tértermelés problematikája, a térátalakítás társadalmi - kognitív és szimbolikus - gyakorlata, új térhierarchiák kialakítása; azaz a vizsgálatok célpontjaként mindhárom esetben jelen volt/van a tér mint keret és mint téma. Vegyünk egy lepusztult tájat - talán így lehetne kezdeni ezeket a történeteket -, amely vereséget szenvedett az idővel (illetve annak különböző megjelenési formáival: az egymás nyomába érő gazdasági modernizációkkal, a politikai rendszerváltással) folytatott küzdelemben - már ha egyáltalán tett erőfeszítést e harc felvételére. Különböző mértékben, de perifériára került, leszakadt területekről van szó, a fejlődés fő „csapásirá-