Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

SZIJÁRTÓ ZSOLT: Tér, kultúra, kommunikáció - kultúrakutatás a „kulturális fordulat" után

SZÍJÁRTÓ ZSOLT Tér, kultúra, kommunikáció kultúrakutatás a „kulturális fordulat" után A tanulmány a pécsi egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének három olyan kutatását mutatja be, amelyek mindegyike új térrendszerek kialakulásával, új térhasználati szokások létrejöttével, a társadalmi-térbeli viszonyok újrakonfigurálódásával foglalkozik. A kutatások azt mutatják be, hogy a társadalom nagy orientációs kategóriáinak és a társadalomelmélet nagy rendezőelveinek, metaelbeszéléseinek eltűnése után a tér a mindennapi élet identitásképzési, csoportképződési és társadalmasodási folyamatainak egyik fontos kristályosodási pontja, s mint ilyen nélkülözhetetlen a társadalom és a kultúra leírása során. A három esettanulmány a különböző szociokulturális rendszerek, életvilágok mindennapi gyakorlataiban, folyamataiban kifejeződő speciális tér-idő-tapaszfa/ato/c/ca/ foglalkozik, s feltárja, hogy miképpen kerülnek ezek a tapasztalatok rögzítésre különböző reflexiós szinteket képviselő, önálló tér-idő koncepciókban. £\ „terek újrastrukturálódása" avagy másképpen a „spatial turn" napjaink társadalomés kultúratudományos kézikönyveinek éppolyan kulcsfejezetévé vált,

1 mint jó évtizede volt a „környezet", vagy még korábban az „emlékezet", ennél is régebben a „társadalmi mozgalmak".

2 Az utóbbi évtizedek társadalmi-kulturális transzformációs folyamatai mint a második modernség vagy a globalizáció -jelentősen megváltoztatták a társadalmi struktúra felépítését és reprodukcióját. így például átalakították az alapul szolgáló gazdaság egész működésmódját, jelentős elmozdulásokat okozva a fogyasztás szerepében és trendjeiben is. Újrafogalmazták továbbá - s főként erre kíván utalni a tanulmány címében megjelenő cultural turn kifejezés is - a kulturális dimenzió szerepét a társadalmi konstitúciós folyamatokban: a kultúra, a kulturális dimenzió mind markánsabban a JQ körülöttünk lévő világ társadalmi-politikai differenciálódásának mozgatójává (és megje- ± lenítőjévé) vált. ^ Csak emlékeztetőül és kicsit katalógusszerűen e transzformációs folyamat témánkat S érintő összetevőiről: elsőrendű a gazdasági okok- a termelési folyamatok - növekvő térbeli függetlenedése; olyan flexibilis termelési formák megjelenése, amelyek mind kisebb egy- §~S ségekbe szerveződnek az egész földgolyón, miközben közöttük - a működésüket lehetővé tevő - kooperációk egész hálózatai alakulnak ki.

3 Mindennek hátterében ott van az e fejlődés lehetőségfeltételeit megteremtő kommunikációs és információs technológiák robbanásszerű elterjedése, a Manuel Castells (2005:125-206) által „információs termelési módnak" nevezett ökonómia. Ez a gazdasági rendszer jelentősen csökkenti a helyek és régiók lokális jelentőségét, hiszen a materiális termékek mellett főként különböző fajta adatok, szövegek, információk felgyűjtésével, feldolgozásával, tárolásával foglalkozik. 3 I I