Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)
RÉGI TAMÁS: Észak-kenyai nomadizmus a 21. században. Paló példája
fordult, hogy egy-egy család közösen legeltette állatait, az elosztásnál ez a közösködés eltűnt. 16 A mellékletből láthatjuk, hogy Ekenó feleségeinek milyen tárgytulajdonai voltak ékszerek, díszes bőrruhák, edények, bőrök stb. formájában. Ezek a dolgok nem a mindennapi megélhetéshez, hanem a hagyományhoz, a reprezentációhoz tartoztak. A természeti javak és állatok tulajdonlásán kívül volt egy másik, újabb keletű fajtája a tulajdonlásnak: a pénz birtoklása. A faszénből származó jövedelem pénz formájában jelentkezett a palói nők életében. Ehhez a férfinak nem volt joga hozzányúlni, a nő arra költhette, amire akarta. Ha más forrásból, esetleg egy állat eladásából származott a pénz, akkor férj és feleség közösen dönthette el, hogy mire költik. Ezt a pénzt külön is tartották az asszonyok pénzétől (lásd 1214. számú interjú). A közös pénzt valamelyik feleség házában, egy dobozban tartották, míg az asszonyok övükön egy tokot hordtak, és abban volt saját pénzük. 17 Ezek a pénztulajdonok azonban nem értek fel az állatok értékével a turkanák szemében. Ha megkérdeztem tőlük, hogy mit vennének, ha nagyon sok pénzük lenne, kivétel nélkül mindig azt válaszolták, hogy állatokat. 6. kép. Ekenó első felesége Elosztás, csere és kereskedelem a palóiak életében A legjelentősebb gazdasági interaktus, ami két csoport között létrejöhetett a rurális turkana közösségben, az a menyasszonyváltság. Ezt a vőlegény tágabb családja és baráti köre segített összeadni házasodáskor. A menyasszonyváltság mindig a menyasszony családjának nagyságától függ, azaz attól, hogy hány felé kell elosztani az állatokat. Az idősebbek elmondása szerint az ő fiatal korukban sokkal nagyobb volt ez az összeg, mint ^ napjainkban. Nem kell azonban egyben „kifizetni" az állatokat (lásd 9., 10. sz. interjú), a jövendőbeli férj ráér évekkel később is megadni tartozását. Az állatok azonban nem 3 inflálódnak, hanem tartják értéküket, akár évekig is. A palóiak között előfordult, hogy Jjg valaki ledolgozta apósának a menyasszonyváltság egy részét, illetve rendhagyó esetnek §~5 számított az is, hogy Lolongoi a brit rendőrségtől kapott pénzből vette az állatokat, amiből a második feleségét kifizette; ezzel jó példát szolgáltatott arra, hogyan lehet munkabért beemelni egy kis nomád gazdaságba. A menyasszonyváltság tényéből következik, hogy egy apa sokkal jobban örül, ha lánya születik, mint ha fiúgyermeke. Egy nagycsalád elszegényedésének oka sokszor a kevés leánygyermek. A leányok értékét mutatja egy eset, amely egyszer alkonyatkor történt Palón. Az egyik férfival beszélgettem, míg vártuk, hogy két leánya hazaterelje az állató- 79
