Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

RÉGI TAMÁS: Észak-kenyai nomadizmus a 21. században. Paló példája

7. kép. Ekenó lánya ~~ ou O O f3 so kat a napi legelésből. Az egyik lány meg is érkezett, és elmondta, hogy nővére a délután folyamán eltűnt. Az apa azon nyomban elrohant a lány keresésére. A többiek, látván rajtam, hogy nem teljesen értem a nagy riadalom okát, elmondták, hogy a lányokat az a folyamatos veszély fenyegeti, hogy más törzsbeliek elrabolják őket. Ha aztán asszonyaikká tették már a lányokat, soha többé nem térhetnek vissza népükhöz. Az apa öröme azonban még a házasodás után sem lehet teljes. Ha a lány megbetegszik, nem tud dolgozni, esetleg meghal, akkor a lány apjának kötelessége visszafizetni valamennyit a menyasszonyváltságból, emellett hosszú időre megromlik a két család között a jó viszony. Erre Ekenónak és második lányának esete kitűnő szemléltető példa. A lány nem sokkal a házasságkötés után megbetegedett, ezért Ekenó hazaköltöztette és ápolta. Ha a férj meghal, akkor az első feleségnek kötelessége hozzámenni valamelyik sógorához, ha az is úgy akarja. Ha erre nem került sor, akkor két eset volt lehetséges Palón, mindkettőnek én is tanúja voltam. Vagy a legidősebb házasulatlan fiúval együtt irányították az apai manyattát, egészen addig, amíg a fiú meg nem nősült (lásd 13. számú interjú), vagy gyermekeivel együtt elvándoroltak valamelyik családtaghoz. Az első esetben új manyatta alakult, ahol a családfő anyjának nagyobb hatalma van, mint az első feleségnek. A második esetben egy sajátságos közösség alakult, ahol a tagok mindenben segítik egymást. A leölt állat húsát a nagycsalád tagjai együtt fogyasztották el. Az I., a 2. és a 4számú manyatta tagjai nem osztották meg más családdal élelmüket (lásd 15. számú interjú). Ekenó és Eluó családja meghatározott szabályok szerint ajándékozta meg egymást (lásd 16. számú interjú). Egyeset megmutatta számomra, mennyire köti a palóiakat a levágott állat felosztása. Ekenó családja rövid időn belül már a második állatot ölte le elfogyasztásra. Mint mindenki más, ők is a manyattában szokták leölni és elfogyasztani az állatot, az említett esetben azonban távolabb vonultak a manyattáktól, és a bokrok között öltek le egy birkát. Ekenó családján kívül nem volt más jelen a lakomán, és később sem vittek senkinek ajándékot az állatból. Eluó, ha több halat fogott, megosztotta nagybátyjával, aki viszonozta neki egyéb étel formájában. Ebei vagy Lolongoi, ha több halat fogott, mint amit el tudott adni, vagy meg tudott enni, akkor szétosztotta a családok között. A családok közötti elosztáson kívül nagyon fontos a családokon belüli elosztás is. Ebben az öröklés játssza a legnagyobb szerepet. Palón normálesetben a legidősebb fiúra szállt az állatállomány nagy része, de a család minden tagja kapott valamennyi állatot. A mennyiség a család és az állatállomány nagyságától is függött. Mint említettem, a nagycsaládon belüli rangsor ellenére a feleségek megpróbálnak egymáson segíteni, ha