Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre

b) nincs kitartásuk c) stagnálnak ... biztos van még, de én ezeket látok a legtöbb esetre illőnek. [...]"(F75, lány) Beal végső soron arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a deszkázás igen sok hagyományosan nőiesnek tartott képességet értékel fel, és így egy alternatív férfiasság forrása lehet, a deszkások a gyakorlatban mégis folyamatosan újratermelik a szexista, a hagyományos uralkodó férfiasság kizáró jellegét annak ellenére, hogy ez nem kimondott érték (azaz nem kimondottan szexisták). lain Borden, aki számos deszkásmagazin tartalomelemzésén keresztül nyújtott történeti áttekintést a deszkázás alakulásáról, arra a megállapításra jutott a nemi dimenziót illetően, hogy mindig is voltak lány deszkások annak ellenére, hogy a szélesebb konvenciók igyekeznek eltántorítani őket, és mindig is voltak jelentős női deszkások. Időről időre megjelennek lányok felé irányuló pozitív deszkás reklámok, például az 1988-as PowellPeralta-reklám: „Somé girls play with dolls. Real women skate."

64 Előfordulnak ugyan elutasító kijelentések a gördeszkás iparon belülről, de többnyire egyfajta közömbös elfogadás jellemző a lányokkal kapcsolatban (Borden 2001:143-144). Ez a helyzet azonban jelenlegváltozóban van, egyre több a lány a hivatásos deszkások között, megjelentek az első kizárólag lányokból álló csapatok, valamint a kizárólag lányoknak szánt márkák is.

65 A lányok megjelenítése még mindig jelentősen háttérbe szorul, de kétségtelen, hogy változás indult be a gyártók oldalán; e folyamatnak a gördeszkázásra és a deszkás lányok megítélésére gyakorolt hatásait még nehéz lenne megjósolni. Borden forrásaiból az derül ki, hogy a lányok általában szeretnének több lány deszkást látni, de gyakori a gyanakvás, hogy a lányok többsége csak a fiúk miatt vesz részt a deszkázásban, és ha sikerül kialakítaniuk egy párkapcsolatot, leállnak a gördeszkázással. A deszkázás dominánsan fiútevékenység, és bár ritkán utasítják el nyíltan a lányokat, a hiányuk csak ritkán kerül szóba, és általában kimondatlanul elfogadott tény. A lányokat számos, a nem deszkás társadalom irányából érkező nyomás is terheli: mint például „nem kéne egy tizenöt éves lánynak inkább a fiúkkal törődnie?", vagy hogy ne próbálják a testüket egy nem szexualizált formában bemutatni, ne szerezzenek sérüléseket, és koncentráljanak az önfejlesztés helyett inkább a társas kapcsolatokra (Borden 2001:144-147). Saját tapasztalataim, illetve deszkáslányokkal folytatott beszélgetéseim Borden és Beal megállapításaival meglepően összecsengő eredményeket mutattak. A következőkben a skateboarding.hu fórumának vizsgálatára szeretnék összpontosítani, és egy témájának elemzésével bemutatni, hogyan működtek a Borden és Beal által vázolt, lányokat kizáró és általuk is felvett önkirekesztő mechanizmusok a fórumozók közösségén belül. A skateboarding.hu fórumán több deszkáslány hozzászóló is megjelent, és egy külön „deszkás lányok" című téma is indult.

66 A lányok egymás közötti interakcióit, illetve a „deszkás lányok" téma általuk történő kijelölését nagymértékben a divatdeszkás/pózer fogalmak határozták meg. Szinte kényszeresen bizonygatták saját hitelességüket,

67 és gyanakodtak a többiek valódiságát illetően. „Kíváncsi vagyok a véleményetekre a deszkás csajokkal kapcsolatban. Na persze nem azokra a csajokra gondolok akik egy bizöben, vagy osirisben trapézgatyával deszkásnak tartják magukat, vagy a kamus bőgatyás libákra, hanem azokra, akik vagy snowboardoznak