Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)
KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre
idegesít odalököm a lapom, hogy mutasson valamit, mondjuk, egy flipet... akkor kiderül, hogy csak a szája nagy-e, vagy tényleg tud valamit. [...]" (F75, lány) „[...] Azt hallottam, hogy a pestiek már pár hónap után flippelnek, nem tudom mi az igazság ebből, de szerintem a legfontosabb a biztos alapok. Én csak 2 lap ollie után kezdtem flippelni. [...]" 47 (FI42, fiú) A fejlődéshez, az igazi deszkássághoz szükséges gördeszkatudás megszerzéséhez gyakorolni kell. Gyakorlás és gördeszkázás persze nem választható el egymástól, hiszen a deszkázás általában azzal telik, hogy a gördeszkások új trükköket próbálnak elsajátítani, illetve már ismert trükköket új elemeken, új helyszíneken, egyre magasabbról, egyre szebben kísérelnek meg sikeresen végrehajtani. Amiért mégis külön kiemeltem a gyakorlás fogalmát, az a módszeresség, az eltökéltség, a kitartás, amellyel egyes emberek megpróbálják elsajátítani a trükköket. „[...] Ez a sport szép, de kitartást igényel és némi szívósságot. [...]" (F75, lány) A gördeszkázás nem könnyű dolog, és gyakran esésekkel jár, a veszélyesebb trükkök végrehajtása pedig akár komoly sérüléseket is okozhat. Mivel a fejlődéshez gyakran némi bátorság is kell, hiszen nehéz egy trükköt úgy elsajátítani, hogy az ember sohasem próbálja meg, a kockázatvállalásra való hajlam vagy más szóval a „bevállalósság" is hozzájárulhat a fejlődéshez, valamint a presztízsszerzéshez. Az „igazi deszkás" 48 nem fél tönkretenni magát a deszkázás érdekében, nem riad vissza a fájdalomtól és a sérülésektől. „[...] Amúgy... tegnap a garázsnál csináltam egy tailsideot... nagy élmény volt, de rosszul léptem le a deszkáról és kiment a bokám, szóval f*sza!ü! de még élek... és jegelek!!! [,..]" 49 (F40, lány) „[...] én szeptemberben kezdtem el nyomatni, de még abban a hónapban szilánkosra törtem a bokámat. Májusban kezdtem újra. De ahhoz képest jól nyomom, hehe." (FI49, fiú) A bevállalósság az egyetlen olyan jellemző, amely egy bizonyos pontig a technikai tudást is képes helyettesíteni. Ha valaki nem ismer bonyolult trükköket, de „be meri adni" magasról és veszélyes helyekről azt, amit tud, az szintén hozzájárulhat, hogy mások deszkásként fogadják el, illetve magas státust biztosíthat a számára. Ha a bevállalósság azonban mindenfajta technikai tudást nélkülöz, azt gyakran tekintik az egyszerű meggondolatlanság, a nagyképűség, valamint az indokolatlanul gyors fejlődés utáni vágy kifejeződésének. „[...] De ezen a nyáron vár még ránk a Bató-ház hízelgő lépcsője, meg a Szinva parké a kedves biztonsági Őrökkel, ha már ott vagyunk akkor ott van még az a márvány lejtő a lépcső mellett.... :) Ez ott kínálja magát nekünk ezen a nyáron neki kell esni :)))) Lehet télleg esés lesz. Nekem az elején tuti, hogy 20 ugrásból 20 esés :)))) de nekimegyek :) YEAH!!! SKATE!!! USA!! SKATE!!!" (F 148, fiú) „[...] A következő nem biztos de több helyen is olvastam: ALI Boulala (pissdrunx-os) O az egyik kedvencem. Olyan bevállalós, hogy csak na! [...]" 5 ° (F3, fiú) Sok kiemelkedő deszkás létezik, aki nemcsak magas szintű tudásával, de bevállalósságával is kitűnik a tömegből. Azért szerepel itt a gyakorlás a bevállalóssággal mégis szembeállítva, mert megfeleltethetők a már korábban felvázolt sport-életforma ellentétpárnak. A gyakorlás aszketikus elhivatottságával szemben a bevállalás hedonista önpusztítása áll. Az életformatípusnak tulajdonképpen mindkettő megfeleltethető lenne,