Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre

a sport logikájának azonban csak az első. A szörfkultúrában a spirituális zarándoklatnak az aszkézis és az elhivatottság felel meg jobban, a gördeszkázás esetén én mégis a sport kategóriájához sorolom ezeket a jellemzőket; ezt azért teszem, mert a gördeszkázásban nincsen szó spiritualizmusról, sem harmóniáról a természettel, sokkal inkább öntörvényűségről, önkifejezésről és lázadásról. Amíg a bevállalás a pillanatnak élés, a gyakorlás a tudatos felkészülés és így a tervezés kifejeződése. Amíg a gyakorlásban szerzett sérülések (és az azok ellenére való további gyakorlás) az elhivatottság jele, addig a bevállalásban szerzett sérülés egyfajta nemtörődöm, „élj gyorsan, halj meg fiatalon" életfelfogás kifejeződése, ezért is jellemeztem hedonisztikusként.

51 Térhasználat Miként az a történeti áttekintésből kiderült, a gördeszkázás népszerűsége, annak helyszínei és a trükkök jellege is sokat változott az idők során. A városi utcák, a kertvárosok üres úszómedencéi, a betonból, később fából készült skateparkok a maguk idején mind a gördeszkázás kedvelt terepei voltak. A gördeszkázás helyszínei együtt változtak annak népszerűségi hullámaival. Amikor a hetvenes évek végével hirtelen hanyatlásnak indult a gördeszkázás népszerűsége, és sorra bezártak a nagy és költséges betonparkok, a gördeszkázás visszaszorult az utcákra, és ismét előtérbe került a deszkázás felforgató jellege. Az utcai elemek egyre kreatívabb és bátrabb birtokbavétele a street stílus olyan mértékű fejlődéséhez vezetett, hogy nemcsak hogy képes volt ismét vonzóvá tenni a gördeszkázást a fiatalok számára, de a legújabb felfutási hulláma során a korábban uralkodó vertikális stílust is maga mögé tudta utasítani népszerűségben. Ennek egyenes következménye volt a skateparkokban az utcai elemeket utánzó korlátok, dobozok és ezek mindenféle kombinációinak megjelenése. Az új, fából készült parkokban most már street elemek is helyet kapnak a vertikális rámpák (és medencék) mellett. A skateparkban való gördeszkázás a street stílus képviselői számára gyakran sterilnek tűnik, és valódi utcai terepekkel való kiegészítését elengedhetetlennek tartják (vannak, akik teljesen elutasítják a parkban való deszkázást). Az utcai deszkázás kapcsolódik a nyilvános terek birtoklásának más szubkultúrákban is megfigyelhető gyakorlatához, valamint a felnőttvilág autoritásának és rendjének elutasításához is. „[...] Amúgy hétvégén egy nap a parkban, a másik nap utca:)"

52 (F84, fiú) Terepmunkám során a kelenföldi gördeszkások egy érdekes konfliktusáról szereztem tudomást. Ezt a példát részletesebben is kifejtem, mivel egyszerre példázza a szubkultúrák infrastrukturális és szimbolikus szintjeinek összefonódásait, másrészt kívülállók és deszkások olvasatainak eltérésére és annak következményeire világít rá. Az Etele úti park Kelenföldi pályaudvar felőli oldalán található az a kövezett része a parknak, amelyet a gördeszkások előszeretettel látogatnak, és számos terepelemmel gazdagítottak az idők folyamán. A kis térszelet népszerűségének azonban nem mindenki örül. A deszkásokkal szemben leggyakrabban felhozott vádak közé tartozik a mások (és önmaguk) veszélyeztetése, a zajkeltés, valamint a szabadtéri padok, padkák stb. rongálása. A konfliktus fő forrása az Etele úti térnél a zaj. A deszkások nyáron, illetve jó idő esetén gyakran késő estig gyakorolnak a téren, és zavarják a környéken lakók esti nyu-