Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)
KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre
pl. egyszer ebből a műsorból vettem fel egy 5 perces kis összeállítást a magyar deszkásokról. Hmmmmmmmmm... sportl -en is volt tavaly nyáron xsport. Sok helyen van, csak nehéz megtalálni őket." 35 (F 18, lány) A nyolcvanas években a gördeszkagyártók formalizált szabályokkal rendelkező, legitim sportként kezdték el bemutatni a gördeszkázást, ebben támogatta őket az I 983ban indult TransWorld Skateboarding magazin és az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Gördeszka Egyesülete. Ezzel az elmozdulással szemben kezdték el a nyolcvanas évek vége felé a gördeszkázás anarchikus oldalát hangsúlyozni a deszkás piac egyes újabb szereplői (Borden 1999). Ez utóbbi tartalom az, amely győztesként került ki ebből a szembenállásból: a ma is jelentős gördeszkás cégek egyike sem építi arculatát a gördeszkázás sportként való értelmezésére. A kizárólag profitorientált piaci logika elutasításának, az anarchikus tradíció őrzésének ideológiája még a gördeszkás ipar szerkezetében is megmutatkozik. Miközben a gördeszkás ipar nagyjából hetven százalékát három személy birtokolja, a felszínen márkák és vállalatok sokaságát találjuk. A gördeszkás ipar tulajdonosai szándékosan rájátszanak arra a képre, hogy hivatásos gördeszkások által vezetett cégek sokaságából áll a piac: „deszkásoktól deszkásoknak", ez az ideológia 36 (Borden 1999). A profit vagy a szubkultúra iránti elkötelezettség - illetve az ideológia és a gyakorlat eltérései - közötti feszültség hazai változatát vázolja fel a következő két álláspont a Zone gördeszkás bolthálózat) szerepét taglalva: „[...] A Zone számos márkának a hazai importőre, filmvetítéseket (The New Deal - 7 year glitch; Flip - Sorry és Etnies - Forward ... de az utóbbi »csak« bmxes videópremier) szervezett INGYENESEN (+értékes tárgynyeremények tombolán!), közreműködött, hogy egy amerikai profi gördeszkáscsapat (The New Deal) itt forgasson Magyarországon [...]. Számos versenysorozatot-!- kupát rendezett... s azok is említést érdemel, hogy eléggé nagyértékű kuponokat »szornak szét« a saját (!) készítésű INGYENES újságjukban... amivel azért (saját készítésű + INGYENES + HÁZHOZSZÁLLÍTOTT!) nemsok másik cég büszkélkedhet! [...]" 37 (FI02 ,fiú) „[...] Szóval a Street-Style nevű bolt volt még anno aki lerakta a gördeszkázás alapjait. Épített pályát, versenyeket szervezett. Ezután jött csak a Zone. Neki már nem volt nehéz dolga, a piac már megvolt (hála a Street-Style-nak). A street-style csődbe ment a vezetőség hibájából (lenyúlták a pénzt). A Zone ekkor kezdte meg fénykorát. írjátok hogy mennyi mindent tett a Zone a hazai gördeszkázásért. Ez igaz is, de azt is nézzétek hogy ezek a pénzek fillérek ahhoz képest amit keresnek a deszkásokon, vagyis nem is annyira a deszkásokon, inkább azokon akik oda járnak vásárolni. [...] Én úgy gondolom hogy a Converse többet tett a deszkázásért az elmúlt két évben mint a Zone az elmúlt 10 évben. És szerintem ezt nem kell bizonygatni. [...]" M (Fl 35, fiú) A gördeszkázás értelmezésében feszültségforrás, hogy az ideológia, illetve arculat szintjén nagyon kevesen vállalják fel a sportolói profizmust. Az ESPN sportcsatorna XGames 39 rendezvénye viszont éppen arra épít, hogy fantasztikus teljesítményeket felmutató, komoly, elhivatott sportolókként mutatja be többek között a gördeszkásokat is. Pontosan ezért az X-Games konfliktusforrást jelent egyrészt a profik, másrészt valamennyi gördeszkás számára. A deszkázás egyértelműen sportként való beállítása teljesen ellentmond az életforma-választásként való értelmezésnek (Rinehart 1998). Az ESPN ráadá-