Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre

az egyszerű elhagyatottság miatt üres medencék szintén természetes képződmények­ként jelentek meg, amelyeket birtokba lehetett venni. A sivatagban talált elhagyott óri­ási betoncsőszelvény-darabok mint különleges formák a vadonban ismét csak egyfajta második természet megismerésének képzetét idézték fel (Borden 2001). Az üres me­dencékre vadászás vagy általában a skatespotok, vagyis deszkázásra alkalmas helyek ke­resése a szörfösök megfelelő partszakaszokra és a legjobb hullámokra való vadászásának feleltethető meg. „[...] Nah, ma is voltam skatelni és csináltam egy kis ollie gap-et. Már rég megpróbál­hattam volna, csak sosem jutott eszembe az a hely. De most lezúztam, keresek valami újat. q:) [,..]" 28 (FIS, lány) 1966-ban a CBS által szponzorált és közvetített szörfversenyt már 40-50 millió néző kísérte figyelemmel. A szörf üzleti élet és média általi gyarmatosítását sokan a szörfösök közül saját ideáljaik kiforgatásaként és teljes félreértelmezéseként, téves bemutatásaként értékelték. 29 Ennek megfelelően a szörfösök egy része nem is volt hajlandó részt venni a látványos sporteseményként tálalt médiacirkuszban. Úgy érezték, hogy a versenyzésekkel járó zsűrizés a konformitásnak és a kreativitás kiölésének kedvez 30 (Crawford é. n.). A gördeszkázásban is hasonló ellenállást tapasztalhatunk a versenyekkel, a sport­ként értelmezéssel szemben. 31 A szörfben a spirituális élmény és a természettel való harmónia áll szemben a sport teljesítmény- és külvilág-orientált beállítódottságával. A gördeszkázásban alapvetően a lázadás és a hedonisztikus öntörvényűség kerül szembe a verseny hierarchikus, teljesítmény- és profitközpontú világával. 32 A deszkázásban, miként a szörf világában is, számos profi tartja a versenyeket, a szponzorokat, a gör­deszkázás üzleti oldalát szükséges rossznak annak érdekében, hogy azzal foglalkozhas­son pénzkereseti forrásként, amit szeret. A gördeszkázás sportként való bemutatása nem csak a hivatásos deszkások számára vet fel önmeghatározási kérdéseket. A sport általában hasznosságot, fegyelmet és telje­sítményt termel, a gördeszkázás saját ideológiája szerint ezek közül azonban legfeljebb csak a legutolsót. A sport vetélkedéssel jár, ezzel ellentétben a deszkázás az önkifeje­zésről, az önmegvalósításról szól. A gördeszkázás elsajátítása egyéni formában törté­nik, nem edző vezetésével. 33 A sport valamilyen szabályozottságot és intézményesü­lést feltételez. A deszkázáshoz azonban szervesen hozzátartozik az anarchikus önké­nyesség, a saját olvasat átmeneti ráerőszakolása az épített környezetre, illetve annak átértelmezése, a tereptárgyak jelentéseinek kiforgatása - így válik például a korlát a biz­tonság helyett a kockázat megtestesítőjévé (Borden 2001 ). A gördeszkázás sportjelle­gét hangsúlyozzák azonban olyankor, amikor társadalmilag elfogadhatónak, sőt akár támogatandónak kívánják bemutatni, például amikor skateparkok építését, azok támo­gatását szorgalmazzák, vagy amikor a deszkásokkal szembeni rendőri fellépést sérelme­zik. 34 Vannak gördeszkásversenyek, és vannak gördeszkás-egyesületek is, ezek mind az intézményesült sportként való megjelenés irányába hatnak. Ezenkívül hiba lenne figyel­men kívül hagyni a gördeszkázás sportként való tévés jelenlétének jelentőségét az új tagok toborzása, valamint a deszkás felvételekhez való hozzáférés szempontjából. „Az eurosporton szokott lenni a Yoz magazin és ott általában van deszka, de mos­tanában elég kevés. Van az az extremesports csatorna, de az nemtőm milyen, mert nekünk nincs. Aztán volt még régebben az a magyar Extrém koktél... na ez enyhén szar volt. De

Next

/
Thumbnails
Contents