Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre

tek az oly jellemző csontvázak és koponyák a Powell-Peralta cég grafikáin. A deszkák tökéletesedésével, valamint a deszkások egyre kifinomultabb technikájával egyre magasabb és veszélyesebb mozdulatokat tudtak végrehajtani. Központi kérdéssé vált a törvények alapján a skateparkokat terhelő biztosítás költsége, ami rövid időn belül annyira megemelkedett, hogy a legtöbb tulajdonos inkább a parkok bezárása mellett döntött (Brooke 1999). Részben ennek következtében 1980 végére a gördeszkázás népszerűsége ismét hanyatlásnak indult, és visszaszorult az utcára, ahol azonban az új utcai (street) stílus alkalmazni kezdte a vertikális elemeket a skateparkokon kívül. 1984-re tért ismét magához a gördeszkázás, ekkor kezdődött a vertikális félcső diadalának korszaka, miközben töretlenül fejlődött a majdnem ugyanolyan népszerű utcai stílus is. Ekkor jelentek meg az első deszkás videók, amelyek újabb lökést adtak a gördeszkázás népszerűségének. Egyre több cég jelent meg a gördeszkázás piacán, ennek ellenére a nyolcvanas évek folyamán továbbra is néhány nagy cég uralta azt mind a deszkák, mind a cipők terén. A nyolcvanas évek vége felé egyre több hivatásos deszkás alapított saját céget; a street stílus népszerűsége megelőzte a vertikális deszkázásét; és megjelent a new school

24 stílus (Brooke 1999). Az I 991-es világméretű recesszió súlyosan érintette a gördeszkaipart,

25 és a hullámvölgyből csak a kilencvenes évek közepén kezdett ismét kilábalni. Ebben nagy segítséget jelentett az ESPN (Extreme Sports Network) által szervezett The eXtreme Games (később X-Games), amely széles televíziós publicitást biztosított a gördeszkázás számára is (Brooke 1999). Ez az igen tömör történeti áttekintés is számos tanulsággal szolgál a gördeszkázás megértése szempontjából.

26 A gördeszkázás változó terepeinek összefüggéseire később térek majd vissza, először a sport és életforma szembeállításra kívánok koncentrálni. A szörf kulturális gyökerei az általam életformának elnevezett olvasat kiindulópontjai, a történet másik végpontján az ESPN szervezte X-Games, a sportnak keresztelt alternatíva megtestesítője áll. Nézzük először meg, hogy a szörfnek és annak korábban felvázolt lázadó értékrendjének milyen elemei térnek vissza a gördeszkázásban! Borden szerint a gördeszkásokra ugyanúgyjellemző a gazdasági logika elutasítása, mint a szörfösökre, hiszen tevékenységükkel nem járulnak hozzá semmiféle hasznossághoz, nem termelnek javakat, csupán élvezetet nyújtanak (Borden 1998; 2001). Ennek ellentmond azonban egyrészt az, hogy a deszkások látványosságot termelnek, ahogy erről majd a térhasználattal kapcsolatban szó lesz; másrészt a végrehajtott mozdulatok képi, videós rögzítésével javakká lehet lefordítani ezt a látványosságot. Harmadrészt a gördeszkás folyamatosan beruház a saját deszkás tudásába, ami - ha esetleg szponzorálttá vagy hivatásos gördeszkássá válik - pénzben is mérhető módon megtérülhet. „[...] Az aki egyből szétcseszi a cipőjét miután megvette: vagy szponzorált (barakkor ingyen jár neki) vagy milliomos (ilyenből nem sok lehet itt... bár sose lehet tudni!) vagy nem normális (és sürgősen orvoshoz kéne fordulnia)... d:)"

27 (F102, fiú) A deszkázásban a természettel való harmónia helyett az épített környezet felfedezése jelenik meg, egyfajta második természetre való ráismerésként. Az aszfalt- és betonlankákat szárazföldi hullámokként értelmezték. A szárazságból fakadó korlátozások vagy