Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre

képviselőjével és végül még egy rövidebb beszélgetést egy lánnyal, aki évekkel ezelőtt deszkázott. Megkíséreltem továbbá a skateboarding.hu internetes oldalon beazonosított lány hozzászólókkal e-mailben felvenni a kapcsolatot, amelyből egy hosszabb, e-mailben folytatott beszélgetés valósult meg az egyik résztvevővel.

11 Az interjú jellegű beszélgetéseket tehát többnyire lány deszkásokkal folytattam. Ennek fő oka, hogy úgy éreztem, az ő nézőpontjuk lesz az, amelyet a legkevésbé képviselnek a gördeszkások különböző megjelenítései. Mivel marginális helyzetben vannak a gördeszkáskultúrán belül, ezért fontosnak éreztem, hogy őket személyesen is megszólaltassam. A beszélgetések során megpróbáltam igen általános kérdésekkel indítani, és hagyni, hogy az ő deszkázásról szóló történetükből bomoljanak ki a további kérdések.

12 A deszkások és a deszkázás reprezentációit az Offline magazinnak

13 a kutatásom során megjelent tizenegyes hat visszamenőleg elérhető száma alapján vizsgáltam meg, továbbá számos deszkás filmet és videomagazint is megtekintettem. A videofilmek és -magazinok beszerzése során részt vehettem a szubkultúrához kapcsolódó javak áramlásának egy részében, ami valamelyest meg is könnyítette a beilleszkedést és a kapcsolattartást más deszkásokkal. Az Offline magazinban található általános és deszkás témájú cikkeket, hirdetéseket, valamint leveleket tematikusán osztályoztam a bennük előforduló motívumok és azok bemutatásának módja alapján. A filmek esetében szintén a tartalomra és a bemutatás módjára összpontosítottam, bár itt sokkal kevésbé lehetett ezt a két elemet egymástól elkülöníteni, mint a magazin elemzésénél. Több külföldi deszkáshonlap mellett a magyar skateboarding.hu internetes honlap tartalmát is vizsgáltam. Ennek az oldalnak a fórumát módszeres kvalitatív tartalomelemzésnek vetettem alá.

14 A fórumelemzés a megfigyelés internetes megfelelőjének tekinthető, hiszen a kutató egy nyilvános - bár virtuális - helyen vizsgálja az ott zajló eseményeket, amelyek ebben az esetben csupán írott közlésekre korlátozódnak. A valós szituációkhoz képest két lényeges eltérés adódik. Egyrészt a nyelvi kommunikáció elsődlegessége, ami háttérbe szorítja a gesztusokkal, a csönddel és egyéb nyelven túli elemekkel kommunikáló résztvevőket (Mann-Stewart 2002), másrészt a résztvevők anonimitása. A névtelenség ellenére a fórumokon is kialakulhatnak tekintélyek - az oldalt szerkesztő személyek és a moderátorok természetes tekintéllyel bírnak, de tekintély forrása lehet a rendszeres fórumos jelenlét, az (állítólagos) életkor, az érvelés stílusa, a lexikális tudás stb. Az internet habermasi hatalommentes kommunikációt biztosító közegként való értelmezése ma már a technológiai utópiák tárházába került. A hozzáférés egyenlőtlenségein túl a látszólag mindenfajta megkülönböztetés alól feloldást kínáló virtuális közegben is újratermelődnek a fizikai világ különböző hatalmi viszonyai, ezek közé tartozik a nők elnyomásának megjelenése az internetes kommunikáció közegében is. Nőies felhasználónév választása esetén a hozzászólóknak például gyakran szexuális zaklatással, marginalizálással, patronizálással kell szembenézniük (Mann-Stewart 2002). A fórumelemzésnek az érvényesség kérdéséhez kapcsolódóan két komoly hátránya van. Először is a fórum egy szűk rétegből származó mintát tartalmaz, hiszen a fórumos hozzászólás feltétele a hozzáférés az internethez, az e-mail címmel való rendelkezés és nem utolsósorban a szabadidő. Ez nem feltétlenül probléma például az olyan témák vizsgálatánál, amely eleve ennek a részpopulációnak vagy annak egy szeletének a vizsgálatát