Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

KACSUK ZOLTÁN: A gördeszkázás jelentései. Kísérlet egy „posztstrukturalista" szubkultúraelemzésre

módon meghatározná a különböző társadalmi szereplők hozzá való viszonyát. Vagy épp ellenkezőleg, lehet a birminghami megközelítést (Hall— Jefferson, eds. 1993) követve egy­értelmű olvasatokat adni az egyes szubkultúrák tartalmáról és ennek megfelelően meg­állapítani, hogy kinek mit jelenthetnek. Az én megközelítésem egy lehetséges középutat képvisel, amelynek fontos része, hogy a szubkultúrák igenis rendelkeznek valamilyen jelentés- és gyakorlatmaggal, ami mentén résztvevők és kívülállók egyaránt viszonyulnak hozzájuk. Ez a központi mag azonban nem egyfajta egyértelmű olvasat, hanem egy változó, ellentmondásos szöve­déke különböző gyakorlatoknak, értelmezéseknek. Felmerülhet persze a jogos kérdés, hogyan húzhatók meg egy ilyen hálózat határai, hogyan válnak az ilyen megfoghatatlan „központtal" rendelkező szubkultúrák egyálta­lán lehatárolhatóvá. Erre a kérdésre ebben az írásban nem próbálok megválaszt adni, csupán - egyfajta első lépésként - egy általam javasolt „hálózatos mag" felvázolásának a lehetőségét szeretném bemutatni a gördeszkázás példáján. Módszertan és források A deszkázás vizsgálata során különböző kvalitatív módszereket alkalmaztam párhuza­mosan. Ezek rövid áttekintése után a fórumelemzés sajátságait részletesebben is tár­gyalom, mivel az internetes elemzés még viszonylag új területnek számít a szociológiai kutatás területén. A témával 2002 nyarán kezdtem el komolyabban foglalkozni, előtte nem igazán is­mertem sem gördeszkásokat, sem a deszkásszubkultúrát. Az első lépéseket a deszká­zás világa felé az OfflineXtrMag 6 vásárlása, valamint deszkás videók 7 nézése jelentette számomra. Kezdeti tapasztalataim alapján úgy döntöttem, hogy nem lehet teljes a munkám, ha nem próbálom meg a gördeszkázást magam is. A deszkám beszerzése és összeszereltetése során szerzett újabb benyomások még inkább meggyőztek arról, hogy bizonyára számos fontos részlet felett siklanék el, ha nem kapcsolódnék be, még ha csekély mértékben is, a gördeszkázás gyakorlatába. Ennek megfelelően 2002 őszén két hónapig, valamint 2003 tavaszán még egy hóna­pig nagyjából heti rendszerességgel elmentem gördeszkázni egy kelenföldi deszkás-ta­lálkozóhelyre, illetve egyszer ellátogattam az akkor még egyetlen fedett budapesti skate­parkba, a Converse Hangárba is. 8 Ezeket az alkalmakat mindig megpróbáltam hol napló-, hol vázlatszerűen rekonstruálni. Egyéb megfigyeléseimet és tapasztalataimat is rendszeresen vezettem a kutatási naplómban: nyáron részt vettem egy deszkás filmnek a Mammut bevásárlóközpontban rendezett premierjén, ősszel pedig meglátogattam az OSG3-at, 9 és a „Ki a király?" ver­senysorozat 10 egyik elődöntőjét, majd decemberben a döntőjét; valamint további ren­dezvényeket, beszélgetéseket és mindennapi interakciók során szerzett megfigyeléseket jegyeztem le. Megpróbáltam rögzíteni a részt vevő megfigyelés során folytatott beszélgetések fon­tosabb elemeit, ezenkívül folytattam egy hosszú, félig strukturált beszélgetést egy deszkás lánnyal, aki évek óta komolyan gördeszkázik, egy hosszabb beszélgetést az Offline ma­gazin főszerkesztőjével, valamint egy gördeszka alkatrészeket is forgalmazó cég magyar

Next

/
Thumbnails
Contents