Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Helyzet - Frazon Zsófia: Az etnográfia „csodálatos taxonómiája"

Az etnográfia „csodálatos taxonómiája" V ajon mi teremthet kapcsolatot motorkerékpártankok díszítése, madárijesztők, tetoválások, a tárgyak aurája, a múzeumok popularizálása, a barkácsolás, gázmaszkok, az irónia, a tárgyak elidegenítése, a poroszok és Berlin között? Első látásra semmi. Ez valami turpisság-gondolhatnánk. Aztán felsejlik egy szövegrész Michel Foucault/) szavak és a dolgok című művének előszavából: az állatok „csodálatos taxonómiája" egy „kínai enciklopédiában", ahol a maguk természetességében állnak egymás mellett: ,,a) Császár birtokát képzők; b) a bebalzsamozottak; c) a megszelídítettek; d) szopós malacok; e) szirének; f) mesebeliek; g) a szabadban futkározó kutyák; h) az ezen osztályozásban foglalt állatok; íj amelyek rohangálnak, mintha csak megvesztekvolna; j) a megszámlálhatatlanok; k) amelyeket roppant finom teveszőr ecsettel festettek; /) stb.; m) amelyek az imént törték el a korsót; n) amelyek távolról legyeknek látszanak."

1 Majd felrémlik egy másik felvezetés: ez már Gotffried Korff Zur Eigenart der Museumsdinge (A múzeum tárgyainak sajátosságairól) című tanulmánya: „Mi a közös egy zsoldos katona fegyvere és egy erotikus motívummal díszített metszett üvegserleg között? Milyen kapcsolatban lehet egy 1 6. századi anatómiai atlasz Lajos király portréjával? Milyen összefüggést találhatunk Az ifjú Werther szenvedései és egy e század 30-as éveiben megjelent hanglemez első kiadásai között? És mi köze az udvari kofferszerviznek a Checkpoint Charlie kontrollzónájához?"

2 A szövegkezdetek mindegyike talányosnak látszik - a sajátomat is beleértve. A felsorolások elemei első látásra távolinak, egymástól függetlennek tűnnek, mégis minden esetben érezzük, hogy ennél többről van szó. Az alábbiakban először röviden megmutatom, hogy mi a kapcsolat a három felsorolás logikája között - a szerzők retorikai fogásain túl -, melyek a fogalmak mögött meghúzódó tágabb tudományos (elsősorban módszertani) összefüggések, és hogy milyen hasonlóságok és különbségek rejlenek e sajátos taxonómiák mögött. Majd következtetéseimet átvezetem az egyik szerző (Qottfried Korff) tudományos szerepköreinek, továbbá egy kötet (Museumsdinge: deponieren -exponieren) műfaji és szerkesztési elveinek tárgyalásához. A „csodálatos taxonómiák" és a tapasztalatok sokfélesége Foucault az idézett tanmesét Borges „egyik szövegében" találta, és a szöveg olvasása során felhangzó nevetésben jelölte ki könyve születési helyét. Eszmefuttatásában ez az egymás mellé rendelés viszont nem a szokatlan találkozások különlegességéről szól, hanem arról, ahogy ezek a kategóriák elbizonytalanítják és megrendítik „az Ugyanaz és a Más megkülönböztetésén alapuló évezredes gyakorlatunkat" - írja. Majd így folytatja: „E csodálatos taxonómiában pontosan egy másfajta gondolkodás egzotikus bája ragad meg minket, az a tény, hogy e tanmesét olvasva tulajdon gondolkodásunk határain