Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Tabló - Tárgyakkal való foglalatosság és modernizáció: egy breton példa Gregor Dobler: Bedürfnisse und der Umgang mit Dingen. Eine historische Ethnographie der Ile d'Ouessant, Bretagne, 1800-2000 Wilhelm Gábor

WILHELM GÁBOR Tárgyakkal való foglalatosság és modernizáció: egy breton példa Gregor Dobler: Bedürfnisse und der Umgang mit Dingen. Eine historische Ethnographie der He d'Ouessant, Bretagne, 1800-2000. Berlin: Dietrich Reimer Verlag, 2004. 518 p. H étköznapi életünk jelentős részét a tárgyakkal való foglalatosság tölti ki. E tárgyak gyakran kerülnek előtérbe, válnak a figyelem középpontjává, még gyakrabban a háttérben húzódnak meg, azonban minden esetben társadalmi, kulturális, gazdasági folyamatok, változások nyomait hordozzák magukon. E tárgyak száma az utóbbi évtizedekben nem kis mértékben megnőtt. Minek köszönhetjük ezt, és mennyire változtatta meg az életünket, illetve a tárgyakhoz való viszonyunkat? Gregor Dobler a tárgyak által hordozott nyomokat követve igyekszik választ találni a modernizáció kérdéseire. Eközben a breton sziget, Ouessant lakóinak tárgyhasználatát szembesíti a fogyasztással foglalkozó elméletekkel. Az alig harmincéves szerző 2002-ben fejezte be etnológiai tanulmányait Bayreuthban, és máris az utóbbi évtizedek egyik legjobb néprajzi, antropológiai könyvét írta meg első nagyobb munkájaként. Ez a mű nemcsak az anyagi kultúra, tárgykutatás területén számít joggal mérvadónak, hanem a történeti antropológia, a lokális monográfiák, az európai etnológia (ha van ilyen), illetve a jelenkutatás szempontjából is több tekintetben figyelemre méltó. Részben a jelenből indul ki, melyet egy tizennégy hónapos terepmunka során térképezett fel, részben ennek megfelelő leírásához és értelmezéséhez kétszáz év változását veszi kiindulópontként, melyet a fennmaradt bőséges írásbeli források feldolgozásával tárt fel. Dobler könyve egyben kitűnő példája annak, hogy az etnológia és az etnográfia kö- ~ zötti intézményes határhúzás mennyire mesterséges lehet. Dobler etnológiai képzés- c3 ben részesült, Franciaország mellett Namíbiában és az Elefántcsontparton végzett te- * repmunkát, az Ouessant-ról írt monográfiájára azonban az általa választott elméleti J2 hátterek, alkalmazott módszerek, kérdésfeltevések nyomták rá a bélyegüket, nem pedig az intézményi elkötelezettségek. ^ Dobler munkája sok tekintetben klasszikus monográfiaként kezelhető: egy kis hely etnográfiai leírása meghatározott kérdésből kiindulva. Ez a kis hely a legnyugatibb breton sziget, Ouessant a maga alig ezer lakosával, azaz még áttekinthető, az etnológia „igazi" feltáró módszerével, részt vevő megfigyeléssel vizsgálható, ugyanakkor izolált helyzeténél fogva egzotikus, lakói életmódja, nyelve, szokásai stb. révén. A kutatás kér- 133