Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 8/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2005)

Tabló - Képek - kutatás és reprezentáció Sarah Pink — László Kürti - Ana Isabel Alfonso, eds.: Working images. Visual research and representation in ethnography Bata Tímea

foglalkozó tudományok minden tagját érinti valamilyen szinten. A kötet szerzőinek többsége az európai antropológia és a művészet területéről érkezett, de írásaikban a határtudományok adta lehetőségeket is kihasználják. A konferencia Mivel a konferencián nem vettem részt, ezért az interneten megjelent tájékoztató alapján foglalom össze röviden célját és felépítését. A szervezők az oktatás és a kutatás közötti kapcsolatok és lehetőségek vizuális antropológián belüli keresését határozták meg a rendezvény céljaként. Az előadások négy panelben kaptak helyet: 1. Fotográfia az antropológiai oktatásban, kutatásban és reprezentációban. 2. Ikonográfia az antropológiai oktatásban, kutatásban és reprezentációban. 3. Fejős Pál szerepe a vizuális antropológia fejlődésében. 4- Vizuális képek használata az antropológiai múzeumokban. Az itt szereplő előadások rövid ismertetése olvasható az interneten. A konferencián megjelenő kutatások egy része kiállítás formájában is látható volt. A könyv A tanulmánykötet felépítése-és ezáltal célja is-világos, jól tagolt. A bevezetőt követő első rész a terepmunka vizuális módszereivel foglalkozó írásokat tartalmazza, míg a második rész a (megszerzett) vizuális tudás reprezentációs lehetőségeinek példatárát adja. A kötetet epilógus zárja, mely másként csoportosítja ez addig olvasott anyagot. A tanulmányok felvázolják a vizuális etnográfia „folyamatát" - a terepen való mozgástól és lehetőségektől a feldolgozáson át a nagyközönség számára adott hozzáférésig. Látható, hogy a konferencia és a tanulmánykötet célja, felépítése, hangsúlyai nem azonosak. A konferencián kiemelten megjelenő antropológiai oktatás témájával csak nyomokban találkozhatunk a könyvben. Fejős Pálra utalnak ugyan (de önálló tanulmányban nem foglalkoznak munkásságával), a múzeumokban való alkalmazás lehetősége szintén eltűnik a publikációból. Új elem viszont a néprajzi, antropológiai filmekre fordított hangsúlyos figyelem. A megjelent írások témájukat és jellegüket tekintve sokfélék, ezért nem törekszem arra, hogy mindegyikről szót ejtsek, és lista formájában összefoglaljam. Inkább egy-egy probléma köré csoportosítva igyekszem összekapcsolni az egyes írásokat. A rajz- és fényképhasználat lehetőségeit és a hipermédia adta új távlatokat boncolgató és bemutató írásokat emelem ki a gyűjteményből. Emellett fontos szerepet kap a néprajzi/antropológiai film és videó lehetőségeinek, megújhodásának kérdése Grasseni ( 15-30. p.), Orobitg Canal (31-46. p.), Henley (109-130. p.) és Camas et al. (1 3 1-146. p.) tanulmányaiban, valamint a csoportterápiák adta „láthatatlan képek" alkalmazhatósága a vizuális kutatásokban Edgar (90-106. p.) írásában. A rajz és a fényképek etnográfiai/antropológiai tudományos felhasználásának és készítésének problémájával, lehetőségeivel foglalkozó szakirodalom bőséges. Jelen keretek között nem célom a történeti munkák és a tudományos elméletek felvázolása. Hasonló,