Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

HORVÁTH KATA: Szóban-írásban - egy cigány szerelmeslevél kapcsán

bé tudatosan az őket körülvevő magyarvilágban megtapasztalt eszmékkel és gyakorlattal szemben építik fel a cigány szokás képét." (Stewart 1994:191.) 5. Williams (2000a:305-31 9) hat példán keresztül mutatja be írásbeliség és szóbeliség különböző viszonyait, majd összegzésül ezeket táblázatba foglalja (Williams 2000a:3l8): Helyzet Garçounet diktál Levelek egy rabnak A házalók névjegykártyái Szakácskönyv A Szentírás, románesz Káráoké Művelet „írásbeli nyelven beszél" „csak a levél ténye fontos' „a házaló írásbeli nyelven beszél" „írás, amely szóbelinek hangzik" „ami nem működik, nyelven az a fordítás" „Boj azonos Engleberttel" írásbeli-szóbeli kapcsolata írásbeli a szóbeliben az írásbeli szóbelivé válik az írásbeli és a szóbeli egyenértékű a szóbeli írásban van; a szóbeli írásbelivé válik a szóbeli és az írásbeli elkülönül az írásbeli és a szóbeli összeolvadása 6. Ebben az esetben természetesen nem magáról a személyről nem beszélnek a közösségben, hanem az a viszony nem kerül szóba, amelynek „emlékét" a tetoválás őrzi. 7. Az iterabilitás fogalmát Derrida (1972:375, 377, 381) vezeti be mint a nyelv egyik alapvető tulajdonságát. 8. Kérés és adás jelentéseinek értelmezéséről a gömbaljai cigány közösségben lásd még Horváth 2004:110-122. 9. Minden egyes kérésre az adott szituációban kell megfelelni, bármilyen deiktikus - például a múltra történő - hivatkozás nélkül. A megkért félnek az adott helyzetben kell a leginkább úgy forgatni a szót, hogy miközben a lehető legkevesebbet adja, a legkisebb eséllyel minősüljön fösvénynek. Egy ilyen keretben értelmezhető a kérés - adás - visszautasítás sajátos nyelvjátéka. 10. „0, Rudi bátya, hát nehogy már azt a képet ne tedd ki, hát azon vagy a legdzsukerebb, azon tisztára olyan vagy, mint a Bódi Guszti! Amikor elsőnek megláttam, hát én rendesen azt hittem, hogy a Bódi Guszti van rajta, oszt úgy láttam, hogy hát az nem is a Bódi Guszti, hát az a Rudi bátya!" I I. Antropológustársam (egy ettől teljesen eltérő kontextusban) szintén Zita és Andor viszonyáról ír: „Ahhoz, hogy egy kapcsolat működjön, a fiatalok valahogyan bevonják és felhasználják a többieket: Zita és Andor szerelmesek. A telep összes gyereke valamilyen módon szereplője a történetnek, sőt még a telepen kívüli fiatalok is. Csabit és Pepit Andor hol kémnek, hol testőrnek alkalmazza Zita mellett. Tibike, aki »gizda« gyereknek tartja Andort, rögtön értesíti Zitát, ha tudomást szerez a fiú félrelépéseiről. Margitnak Zita más fiúkról lelkendezik, remélve, hogy Margit majd szétkürtöli, így »szijja a vérit« a más lányokat is csábítgató Andornak. Andor haverjai, Beki és Krisztián folyton közvetítenek, kétes feladójú üzeneteket visznek stb., stb. Mindenki hozzászól valahogy az ügyhöz, akár egy pletykával vagy híreszteléssel, Zita és Andor szerelme szinte a többiek által történik. Az együtt járó párnak erősnek kell lenni, hogy a beszédek forgatagában el ne veszítsék egymást". (Kovai 2004.) 12. „Úgy gondolom, hogy ha saját írástermékeik alapján ítélnénk meg írástudásukat, azt kellene megállapítanunk, hogy három látogatóm közül kettő, de lehet, hogy mindhárom, írástudatlan. Ezt az írástudatlanságnak arra a meghatározására alapozom, amely szerint felnőttkorban ezek a személyek elveszítik az iskoláskorban szerzett tudást. Úgy hiszem, erre a meghatározásra hivatkozik az írástudatlanság Elleni Harc Állandó Csoportja (Croupe Permanent de Lutte contre illletrisme)." (Williams 2004.)