Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Helyzet - Berek Sándor: Sűrítés és keret. Gyarmathy Lívia A lépcső című filmjének (1995) interpretációja

ma keretét alkotja. A keret a főtéma külső értelmezési pontjait kínálja fel a befogadónak. És a szociálpszichológia-tankönyveknek (Aronson I 987:109-12 I) - ezért feltehetjük, hogy sok befogadó által ismert - a kommunikáció természetére vonatkozó tantételei alapján, amelyek a közlések előterjesztésének módjaira és hatékonyságára, ebben az esetben a bemutatás sorrendjére és a logikai vagy érzelmi felszólító jellegre vonatkoznak, ez a keret előírja és felülírja, zárójelbe helyezi a főtéma belső értelmezési lehetőségeit. Mivel a keret két része tematikusán elkülönül egymástól, előre szociális, visszafelé etnikus olvasatot ír elő a befogadónak. Az olvasatok lehetőségei Rostás Árpádnak a főtémához lazán kapcsolódó élettörténetében rejlenek, személyes életének olvasatai. A főtéma értelmezési kulcsa a dokumentumfilm szerkesztésmódjából adódik. Ezek alapján úgy tűnik, hogy alkalmi érintkezési körömben az előre olvasás dominált, és szociális történet keletkezett. Nem tapasztaltam azt, hogy a roma történet formálódott ki, a visszafelé olvasás lehetőségének késztetésénél az első értelmezési kulcs, ha elindult a befogadókban, hatékonyabb volt. De találtam a második értelmezési kulcs működésére is példát.

2 Az értelmező itt professzionalista, szakfolyóirat rendszeres szerzői közé tartozik, értelmezéseit későbbi értelmezésekhez kapcsolják, és a romatéma alaphivatkozásai közé számítják (Pócsík 2003), a filmkritikusi-filmértelmezői szakma egyik szakértője, diskurzusának alakítója, aki az elemzett filmet magától értetődően a romákról szóló dokumentumfilmes alkotások körébe sorolja, és ott tárgyalja. Számára 7\ lépcső az előítéletek erejét és működését mutatja be, a szereplők jóravaló emberek, nem rasszisták és nem gonoszak, „csak a jogosnak érzett bizalmatlanságnak engednek": „az nem lehet, hogy egy cigány ne lopjon, s ne legyen kontár", és „a cigány tisztessége csak álca, alatta évszázados tolvajösztön és lustaság örvénylik". A két értelmezési kulcs egyaránt a film részét képezi, nincsenek kizáró viszonyban egymással, és így hatnak, szándékos többértelműséget okoznak és tartanak fenn, a szerzői szándék mellérendelő és összekapcsoló. A befogadók azonban, úgy tűnik, hajlanak a többértelműség csökkentésére, egyik vagy másik olvasat kizárólagossá tételére. Dokumentumfilm A dokumentumfilm világos, műfaji definíciójával nem rendelkeztem előzetesen. Homályos ellenérzéseim egyik okának mégis ennek a konvenciónak a használatát véltem. Dokumentumfilmre utal a film önmeghatározása, így tartják számon az említett pro- tj fesszionális csoportok. A cím-/] lépcső-és a restaurálás folyamatának története-ha komolyan vesszük, hogy ez a főtéma - eleget tesz a konvenciónak, hozzákapcsolható ^ és megfeleltethető ennek az elvárásnak. Talán a szubjektív élettörténet és keretté alaki- • tása sem mond ellent ennek. Két történet szálai gabalyodnak össze, rendezői szándék ~2 kuszálja a befogadók értelmezői horizontját, külön-külön kezeljék-e, vagy egymásra vonatkoztathatják-e ezeket a világokat, mivel az illeszthetőség nem terjeszthető ki minden elemre. De a filmben a keret keretének keretét is elhatárolhatjuk, a felütés és a zárlat beállított jelenetei és szimbolikus természeti látványai és hangeffektusai, vizuális-akusztikai kiutalásai, a rendezői narráció mint belső parafrázisok átkódolják a konvenciót, megkérdőjelezve a műfaji besorolást és az értelmezést - bár allegorikus-metaforikus olvasatot nyitnak meg- lírai formában szubjektivizálják. 335