Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Helyzet - Pócsik Andrea: Roma identitás(ok) megközelítésmódjai Bódis Kriszta: Amari Kris (2004). Kőszegi Edit — Szuhay Péter: Kitagadottak (2001 ) és Mohi Sándor: Ahogy az Isten elrendeli -Olga filmje (2000)

Helyzet PÓCSIK ANDREA Roma identitás(ok) megközelítésmódjai. Három film összehasonlító elemzése Bódis Kriszta: 7\mari Kris (2004, 40 perc), Kőszegi Edit - Szuhay Péter: Kitagadottak (2001, 93 perc) és Mohi Sándor: Ahogy az Isten elrendeli - Olga filmje (2000, 55 perc) H árom olyan közelmúltban készült, romákkal foglalkozó magyar dokumentumfilmet kívánok összehasonlítani, amelyek egészen eltérő módon közelítik meg a roma identitás összetevőit. A három film egymásra vetítése remélhetőleg közelebb visz nemcsak a cigány identitásválság tényezőinek megértéséhez, hanem bizonyos, a filmkészítésben kulcsfontosságúnak tekinthető alapkérdések feltevéséhez is. Az elemzés során arra keresek majd választ, hogy adott szerzői prekoncepciók hogyan határozzák meg a választott filmes eszközök, azaz forgatási módszerek, ábrázolás- és elbeszélésmódok, stilisztikai eszközök alkalmazását. Másképpen fogalmazva, hogyan keresnek a szerzők tudatosan vagy kevésbé tudatosan olyan motívumokat, összefüggéseket a leforgatandó anyagban (téma), a forgatás (szelektálás) során vagy a leforgatott anyag szerkesztése (kombinálás) során, amelyek alátámasztják a cigány kultúráról alkotott elképzeléseiket? Egy adott megközelítésmód tehát mekkora teret enged az „anyagnak" az „önmegvalósításhoz"? Melyik az a módszer, amelyik leginkább lehetővé teszi, hogy interakció jöjjön vagy jöhessen létre a szerzők és a film hősei között? Hol „szökik ki" leginkább a „valóság" a szerzők keze közül, és hogyan kerül önmagát feltárva a néző elé? Kijelentések •—> Bódis Kriszta egy kétegyházi oláh cigány közösségben eltöltött közel egyéves terepmunka ^ során úgy döntött, hogy filmet forgat a romani kris (cigánytörvény) „vitamegoldó", £ „igazságszolgáltatási" közösségi intézményéről. Ez az oláh cigányok közösségén belül • olyan konfliktuskezelő, normatív jellegű társadalmi fórum, amelynek nem létezik ma- ~S gyar megfelelője, empirikus leírásával is ritkán találkozunk hazai, illetve külföldi antropológiai művekben.

1 A film célja tehát a cigány kultúra egy olyan szeletének feltárása és bemutatása, amely eddig - természetéből következően - rejtve maradt a kívülállók előtt. És itt már kénytelenek vagyunk egy szakmai hiányosságra felhívni a figyelmet: a film megtekintése után ugyanis az a benyomásunk, hogy a kris intézménye egy még ma is elterjedt, széles körben élő bírósági fórum, holott csak a Magyarországon elszórtan élő, nagyjából ötven-, nyolc- 327