Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Délkelet-Európa történeti antropológiája Karl Käser - Siegfried Gruber - Robert Pichler, Hrsg.: Historische Anthropologie im südöstlichen Europa. Eine Einführung Mészáros Borbála

kor a hatalmi vákuumban újra „feléledt" a vérbosszú szokása, azonban már megváltozott formában (gyermekek, nők gyilkolása), megváltozott jelentéstartalommal, hiszen régi társadalmi alapja, a rokonsági-törzsi rendszer az elmúlt évtizedek alatt megsérült, felbomlott. Végül, a tanulmánykötet utolsó blokkjaként a vallási és az etnikai, nemzeti identitás kerül a vizsgálat középpontjába. Michael Mitterauer Délkelet-Európa vallási sajátosságait összegzi, melynek fő tényezőit a partikularizmusban (sokféle vallás, felekezet jelenléte), az archaizmusban és a szinkretizmusban (vallások, felekezetek közötti kölcsönhatás) látja. A vallás és az identitás kapcsolatával keveset foglalkozik, ehelyett a térség vallásainak rítusairól, specialistáiról, tér-idő dimenzióitói nyújt - számos közismert elemet is tartalmazó - tankönyvszerű áttekintést. Ugyancsak szinte érintetlen marad a népi vallásosság és a hivatalos egyházak viszonya. Ulf Brunnbauer a kollektív identitások különböző (rokoni, lokális, nemi, vallási, foglalkozási) változatait vizsgálja, majd végül kiemelten foglalkozik a 19. század óta egyre jelentősebbé váló etnikai, nemzeti identitással. Kiemelten érdeklődik az úgynevezett „ambivalens identitások" - amilyen például a bulgáriai muzulmán vagy a külön fejezetben érintett macedón identitás - iránt, amelyekben a nyelvi és a vallási szempont révén ellentétes vonzalmak és orientációk jöhetnek létre az adott nép és szomszédai között. IRODALOM TODOROVA, MARIA 1997 Imagining the Balkans. New York - Oxford: Oxford University Press.