Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

SÓLYOM BARBARA: Társadalmi és házassági mobilitás Dunabogdányban

a különböző rétegek, akkor nyitott társadalomról beszélünk. Ha azonban a származás, iskolai végzettség, házassági minta befolyásolja vagy esetleg determinálja, hogy ki kivel házasodhat, akkor ez az adott társadalom zártságára utal. Dunabogdány A tanulmány e részében a Dunabogdányban végzett empirikus kutatásomat összegzem, amely az előzőekben kifejtett házassági mobilitással kapcsolatos elméleti megközelítéseket támasztja alá, illetve egészíti ki. Külön hangsúllyal szerepel itt a vallás és az etnikum szoros összefonódása, amely a szakirodalomban kisebb nyomatékot kap, azonban Dunabogdányban az embereket összekötő vagy elválasztó egyik legfontosabb kapocs. Próbálom azokat a tényezőket feltárni, amelyek erősen befolyásolták a párválasztást és a házasságkötést, és megnézni, ezek hogyan hatnak manapság. Meghatározások, kutatási hipotézisek Elsőként azt a három nemzedéket definiálom, melyeket kutatásomban vizsgáltam. Korcsoportonként öt-öt személy visszaemlékezéseit rögzítettem. A három korcsoport a következő: 1. Az 1920-1933 között születettek, azaz most 71-84 éves lakók, akik a kitelepítést (I 947) már felnőttként vagy 14 éven felüli gyermekként élték meg, és ez az egyik legfontosabb generációs alapélményük. 2. Az 1934-1 953 között születettek, ma 51-70 évesek, akik a kitelepítéskor 13 év alattiak voltak, vagy még meg sem születtek. Itt az alapélményt a közösség zártságának második világháború utáni folyamatos oldódása és a megnövekedett mobilitási lehetőségek jelentik. 3. Az 1954-1973 között születettek, a ma 31-50 évesek. Az ő esetükben a fő kérdésem az volt, hogy a folyamatos társadalmi változások (például iskoláztatásuk magasabb foka, a magyar mint anyanyelv elsajátítása, ingázás, helyi vállalkozási lehetőségek növekedése stb.) hogyan hatnak életükre, választásaikra. A csoportok kialakításának szempontjait több tényező indokolta. Mindenképpen szükségesnek tartottam, hogy átfogjak egy emberöltőnyi időt, a gyermekkor kivételével. Mivel a vizsgálat témája a házassági mobilitás, a kezdetektől, a párválasztástól az öregkorig szerettem volna meghallgatni az érintetteket, hogy vajon az idő előrehaladtával miként változnak a szokások egy erősen zárt közösség, egy kicsiny falu esetében. Ha kevésbé, ezt hogyan érik el, és milyen következményei vannak; ha igen, milyen társadalmi változások kellenek hozzá? Hogyan hat egymásra az egyén és a közösség, milyen közöttük a kapcsolat, mikor, melyik a meghatározóbb? A másik fontos igazodási pont az évszámok kiválasztásában a falut megrázó és teljes mértékben megváltoztató, átalakító történelmi esemény, az 1947-es sváb kitelepítés, illetve a falu „idegenekkel", „telepesekkel" való betelepítése. Ez az esemény döntő fordulatot jelentett a falu életében, és döntően hatott a közösségi viszonyokra is. A ki- és betelepítés azonban nehezíti is a kutatást, hiszen egyedi, radikális változást okozott a