Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)
KEMÉNY MÁRTON: Gazdálkodási minták - kapcsolatháló - közösségi norma. Egy kapitalizálódó falu agrárlakosságának társadalmi kötelékei
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó családok jutottak legközelebb a vállalkozás eszményéhez: a családok egyes tagjai mint szakképzett családi gazdálkodók egész munkaidejükben, a szellemi és a fizikai tevékenységet szétválasztva és nagyrészt bérföldön foglalkoznak elsősorban kukoricatermeléssel, ráadásul egyikük gazdasága ezerhektáros cégükbe integrálva működik. Példa Az itt ismertetett család vállalkozása csak részben köthető a faluhoz, hiszen a gazdaság irányítói, apa és fia (az idősebb és ifjabb vállalkozó) egy közeli településen élnek. A használt földterület nagy része és a gazdaság központja azonban Muraszemenyén, az ifjabb vállalkozó anyai nagyanyjánál található, ezért a mai kisüzem az anyai nagyszülők gazdaságának folytatásaként is felfogható. Az ifjabb vállalkozó anyai nagyanyja I 931 -ben született Muraszemenyén, állattenyésztő szakiskolát végzett, majd hozzáment egy I 926-ban született, szovjet hadifogságból hazatérő férfihoz. Muraszemenyén letelepedve hamarosan jómódú földművesekké váltak, akik kis területen is eredményesen tudtak gazdálkodni. Földjük nagy része kaszáló volt, ahol napszámosokat is foglalkoztattak, így a legeltetéssel együtt átlagosan tizenkét számosállatot, eladásra szánt lovat és szarvasmarhát tudtak eltartani. Az állattenyésztés mellett a szőlő- és bortermelés is nagyobb hangsúlyt kapott. A fordulat éve után éppen ezek miatt különösen sújtotta őket a beszolgáltatás kötelezettsége, évente két szekér gabonát kellett leadniuk. A Rákosi-éra elmúltával ismét a növendékek eladásával tudtak új házuk I 960-as felépítéséhez pénzt szerezni. Két fiuk (egyikük 1 950-ben, másikuk I 957-ben) és egy lányuk született. A kollektivizálás után a mai ifjabb vállalkozó anyai nagyapja az állami halászbokor kocsisa lett, nagyanyja pedig belépett a téeszbe, ahol kezdetben a tehenészetben fejt, majd a baromfitelepen dolgozott. A nagyanya apja is szövetkezeti tag lett mint kocsis. Egy hold háztáji földjükön kukoricát termesztettek, a baromfi és az évi két sertés mellett egy tehenet tartottak. Ugyanakkor az egykori jómódúságnak köszönhetően fennmaradtak olyan eszközök, melyek másoknál hiányoztak, például volt egy vetőgépük, amit tehén után fogva nemcsak saját, hanem mások háztáji földjein is használtak (ezt a megsegítettek a szőlőben való kapálással viszonozták). A szőlő jelentősége még néhány évtizedig megmaradt, A sőt az I 960-as években a téeszben keresett A család gazdasagának irányító , ,„.,.. , t , , L L1 _ , vagy leginkább meghatározó tagja P enzbo1 U J P mcet építettek. A mai ifjabb vállalkozó nagyapja 1975-ben meghalt, nagyanyja 1980 körül nyugdíjba ment. A nagyszülők fiai a hároméves ipari iskolában nehézgép-szerelői végzettséget szereztek, az idősebbik egy somogyi városba nősült, és egy A család gazdaságának irányító vagy leginkább meghatározó tagja A családi földtulajdon megszerzője A háztartás kerete
