Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

KEMÉNY MÁRTON: Gazdálkodási minták - kapcsolatháló - közösségi norma. Egy kapitalizálódó falu agrárlakosságának társadalmi kötelékei

Példa Az alább bemutatott, komplexebb gazdaságot fenntartó család a kollektivizálás előtt közel hét katasztrális holdat művelt, és két lovat, tehenet, valamint disznókat tartott. Az önellátás mellett rendszeresen adtakel hízót, malacot, csikót, tejet és tojást. A gazdálkodásban a mai gazda

6 olajosként dolgozó apja és anyja is részt vett. Az apa 1922-ben született Muraszemenyén, az anya pedig 1929-ben egy körülbelül 25 km-re fekvő faluban, és ottani földjeit házassága után eladta testvéreinek. A mai gazda nővérei I 949ben és 1952-ben születtek, a mai gazda pedig I 955-ben. A kollektivizálás után a családból senki nem lépett be a téeszbe. A mai gazda apja mindvégig az olajiparban dolgozott, ő maga pedig az általános iskola elvégzése után kezdetben asztalosként helyezkedett el egy közeli városban, majd vízügyi alkalmazott lett. Mindkét nővére megházasodva városba költözött. A háztáji gazdaság feladatait anyja mint szövetkezeti alkalmazott látta el: ő végezte el a szántóföldi kézi munkák java részét (például többnyire ő vetett), és tehenet, borjakat nevelt. Ekkor már csak önellátás céljából tartottak disznót, és a tehéntejből továbbra is túrót, vajat, aludttejet készítettek maguknak. A tej fölöslegét a tejcsarnokban értékesítették. Az I 980-as évek elején a háztáji gazdaságban komolyabb innovációra is sor került: a mai gazda apja vásárolt egy traktort, ekét és tárcsát, ami által a férfiak munkája ismét nagyobb jelentőségre tett szert a család gazdaságában. A mai gazda I 984-ben házasodott meg, és egy évre rá megszületett egyetlen fiuk. Felesége 1962-ben született, és tanulmányait követően egy közeli varrodában dolgozott. A rendszerváltás után a mai gazda apja kapott örökséget és kárpótlási jegyeket, mivel a második világháborúban fogságba esett. Az így szerzett körülbelül hat-nyolc hektárnyi földből egy valamivel több mint egyhektáros (saját számontartásuk szerint kétholdas) tagot használ a család, a többit bérbe adják. 2002-ben a szántóföld egyik felén triticalét és árpát, a másik felén kukoricát és egy kevés krumplit termesztettek. A termést rendszerint az állatok takarmányozására fordítják, csak a krumpli egy részét szánják emberi fogyasztásra. Átlagosan három disznót, valamint kacsát és csirkét tartanak a család igényeinek kielégítésére, illetve a levágott disznó részeiből a távolabbi rokonok és segítő szomszédjaik is kapnak. Sem terményt, sem állatot, állati terméket nem adnak el. Mivel tehenet már nem tartanak, a tejtermékeket a boltból szerzik be. A család három szomszédos portán él: az egyik házban a gazda idős anyja, a másikban a gazda feleségével és fiával, a harmadikban pedig a gazda süketnéma nagynénje és annak lánya lakik, aki anyját látja el, ezért nem dolgozik. Tehát a hat személyből egyedül a gazdának van A A család gazdaságának irányító vagy leginkább meghatározó tagja A családi földtulajdon megszerzője î î A háztartás kerete