Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Tárgyak hálójában Michael Brian Schiffer, ed.: Anthropological perspectives on technology Wilhelm Gábor

azonban a régészek időszakonként szintén változó intenzitású érdeklődést tanúsítottak. Jelenleg - a konferencia szervezője szerint - mindkét tudományágban elegendő elméleti, módszertani előmunkálat történt a megfelelő esettanulmányok végzésével párhuzamosan ahhoz, hogy a kutatók egy első elméleti szintézis megalkotását megkísérelhessék. Azon lehet vitatkozni, hogy az eddigi eredmények mennyire engednek meg egy efféle optimista értékelést, az igyekezet azonban dicsérendő egy olyan időszakban, mikor a régészet egyre vékonyabb szálakon kötődik az elméleti alapokhoz, és mikor a fókuszban lévő diszciplínák, vagyis a régészet és a szociokulturális antropológia mind távolabb kerülnek egymástól. A kiindulópontnak megfelelően az előadók, szerzők a technológia sokrétűségéhez és időbeli változásához kerestek elméleti fogódzókat. Mivel ez minden esetben valamilyen konkrét kontextusban jelenik meg, a tanulmányok tematikai spektruma igen szórt: a művészettől a vallásig, a készségek elsajátításától a tervezésen keresztül a kommunikációig számos területet ölel fel. A vizsgálatok társadalmi kerete is széles sávban mozog - térben és időben egyaránt: az egyéni tanulástól a modern társadalom folyamataiig, illetve a kőkorszaktól napjaink cybervilágáig terjed. A tanulmányoknak ez a sokszínűsége ugyanakkor a kötet megszerkesztését nem feltétlenül könnyítette meg. Schiffer a tematikai blokkok, a széles skálán mozgó csomópontok helyett inkább a megközelítési módok és az elemzés alapjául szolgáló keretek egymásba folyatását, állandó bővülését és kiszélesedését, a gondolatok egymáshoz fűzését választotta. Ily módon a perspektíva fokozatos bővítésével legkisebb fókuszból kiindulva jut el a könyv a legszélesebb látószögig, a technológia évszázadokat felölelő változásának problémájáig. Ez a szerkesztési elv indokolt, ha figyelembe vesszük, hogy egy áttekintés helyett Schiffer határozottan egy általános antropológiai elmélet kibontására vállalkozott. Nem szabad azonban azt sem elhallgatni, hogy az egyes szerzők tudatosan törekedtek arra, hogy a bemutatott elméletek, esettanulmányok általános alkalmazhatóságát minden esetben körüljárják. A kötet első, a szerkesztő Michael Brian Schiffer (University of Arizona) tollából származó írása bevezetőként rövid összefoglalást ad a technológia antropológiai vizsgálatának tudománytörténeti hátteréről, majd ismerteti a kötet szerkezetét, és megpróbálja összefoglalni a tanulmányokból leszűrhető elveket, valamint rendre áttekinti az egyes tanulmányokat. Arra nem vállalkozik, hogy az utóbbi két évtized eredményeit összegezze, ehelyett azokat az általánosan osztott elveket fogalmazza meg, melyeket a kötet szerzői valamennyien magukénak tekintenek, még ha ezeket nem minden esetben fejtették is ki részletesen (2-4. p.)A felsorolt tizenegy elv a következő: 1. A vizsgálatok a cselekvésekre összpontosítanak, azaz a személyek és a tárgyak közötti interakciókból indulnak ki; ezek változatosságait és változásait igyekeznek a kutatók megválaszolni a maguk választotta kereten belül, és a szimbolikus, kognitív jellegű tematika erre az alapra támaszkodik. 2. Az elemzett cselekvések valamennyien empirikus egységek annak ellenére, hogy a legkülönbözőbb szintűek lehetnek (lásd egyén, kontinens, napok, évszázadok). 3. A kutatás módszerei a tematika és így az egyes egységek szintjei mentén széles skálán mozognak. 4. Számos kérdés több tudományterületet érint egy időben.