Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Tárgyak hálójában Michael Brian Schiffer, ed.: Anthropological perspectives on technology Wilhelm Gábor

5. A 'technológia' fogalmának meghatározásai az egységek szintjei szerint váltakoznak, az egészen általánostól a konkrétig. 6. Az antropológia legtágabb értelmezése szerint valamennyi emberi cselekvésben feltárhatjuk a technológia jelenlétét, a vallástól, az enkulturációtól a kommunikációig. 7. A technológia társadalmi beágyazottsága miatt a technológia egyaránt lehet függő és független változó. 8. Noha a technológia minden esetben társadalmi és kulturális keretbe beágyazódva jelenik meg, azaz történetileg a legváltozatosabb formában, valamilyen általánosabb fogalmi, elméleti keretre, a változatok mögötti vonások megrajzolására mégis szükség van. Ehhez jelenleg a tárgyak életrajzi vizsgálata bizonyul az egyik legalkalmasabb eszköznek. 9. A technológia kulturális megjelenési formáinak eltérései ellenére eddig valamennyi elméleti és módszertani megközelítést egyaránt lehetett alkalmazni az összes típusú társadalomra. I 0. A vizsgált cselekvések hétköznapi értelmezése egyre inkább problematikusnak látszik, ehelyett a cselekvőknek egy dinamikus környezetben való aktivitásából célszerűbb a vizsgálatok során kiindulni. I I. A„készség jellegű végrehajtás" (skillful performance) fogalom egyaránt alkalmazható emberekre, tárgyakra éppen ezért valamennyi skálájú technológia vizsgálatának egységes alapfogalma lehet. Az olvasó első benyomása itt könnyen az lehet, hogy nehéz lett volna ennél egy fokkal általánosabban fogalmazni a tudományos vizsgálatról mint olyanról. Esetleg mégsem állt össze a technológia antropológiai elmélete, ahogyan a szervező és szerkesztő szerette volna? A kötet egyes tanulmányai azonban talán ennél a kérdésnél izgalmasabb problémákat érintenek. Mi jellemzi az egyes kutatásokban alkalmazott megközelítéseket a 20. és a 21. század határmezsgyéjén? Mi újat képesek mondani a korábbi irányzatokhoz képest? Mindez mennyiben érintheti az antropológia és a régészet egészét? A válaszokhoz mindenképp szükség lesz az egyes tanulmányokat összekapcsoló ív felrajzolása mellett a visszatérő csomópontok felderítésére. A konkrét tudományos írások a brit Tim Ingold (University of Manchester) munkájával kezdődnek. Ingold az arktikus népek specialistája, számtalan cikk, számos szakkönyv írója és szerkesztője. A sorrend indokolt. Ingold a vizsgálat egysége tekintetében az egyik szélső ponton helyezkedik el, hiszen az egyéni tanulás lehető legrészletesebb áttekintését adja; ugyanakkor egyfajta alaphangot ad a kötetnek az érintett kérdések fajsúlyos volta, a bemutatás kritikai hangvétele és manifesztumjellege miatt is. Ingold tanulmánya alkotja Lucy Suchmanéval együtt - aki ott folytatja majd, ahol Ingold abbahagyja - a könyv gerincét. Suchman írása csak akkor kerül a helyére, ha Ingold utóbbi két évtizedes munkásságába belehelyezve kezeljük (lásd Ingold 2000). A többi szerzőhöz hasonlóan Ingold is rövid áttekintést ad bevezetőül az antropológia technológiaszemléletéről a 18. század végétől, illetve a 19. század elejétől kezdődően; és - nem meglepő módon - a brit szociálantropológia szemszögéből teszi mindezt. Hangsúlyozza, hogy ebben a korszakban egészen a 20. század végéig szétvált a művészet és a technológia antropológiája, noha a 18. századig mind a két tevékenység a mesterségbeli készségek gyakorlását jelentette. Az antropológia ezzel szemben a művészet esetében a személyek és szimbólumok kapcsolatára, a jelentésalkotásra, a tech-