Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

AZARY BEATRIX: A szájhagyományozott történelem kutatása (Biernaczky Szilárd levélinterjúja Jan Vansinával)

elnök azzal érvelt, hogy az üzleteknek zaire-iaknak kell lenniük mivelhogy a 19. században a zaire-i üzletemberek nagyon jól érvényesültek egyedül is a nagy Kongó-folyami kereskedelemben. Néha az ilyen rekonstrukciókat visszautasítják, vagy pedig módosítják, mint ahogyan az a hutu-tuszi elszakadási kísérletek idején történt, amelyek forradalmakhoz vezettek Ruandában és Burundiban. Az egyik országban tagadják, hogy ilyen elszakadások léteztek volna a gyarmatosítás előtti időkben. A másikban viszont hangsúlyozzák az elszakadást, és a gyarmatosítás előtti időkből a hutuknak a tusziktól való függetlenedését emelik ki. Az átdolgozott múlt ilyen jellegű, tehát nemzettudatként való alkalmazása meglehetősen bevett gyakorlat, és példák bármelyik országgal kapcsolatban említhetők lennének. Helyi vagy regionális szinten a hagyományok a kulturális újratermelés kulcstényezői. Egy kultúra attól kultúra, hogy reprodukálódik, és ez az orális tradícióknak (visszaemlékezéseknek, kismesterségeknek) köszönhető. Az effajta hagyományokat ma is használják a wir bewusstsein, az öntudat meghatározásához, a helyi kultúrák jelenkori eseményeinek az újraértelmezéséhez. Az olyan gyakorlati kérdésekben, mint a föld, az öröklés vagy a társadalmi státus, még ma is hivatkoznak az irányadó esetekre. Ezek mind a mai napig hatást gyakorolnak a különféle hagyományok tartalmára. Ezért mindig emlékeznünk kell arra, hogy a hagyományok ugyanannyira részei a jelennek, mint a múltnak, így pedig nem csupán csak forrásai, de termékei is a történettudománynak, vagyis az „orális historiológiának". Ennek a sajátos helyzetnek a figyelembevétele talán a legkényesebb kritikai művelet, amit a történésznek végre kell hajtania, ha az ilyen típusú adatokat fel kívánja használja történelmi rekonstrukciókhoz. Készítette Biernaczky Szilárd JEGYZETEK 1. International Association of Oral Literature in Africa. 2. Az igen gazdag anyagból a kameruni adamawa fülbe származású Eldridge Mohammadou fülbe gyűjtéseit említjük: 1976, 1978, 1983, 1986. E kötetek tartalmaznak ugyan magyarázatokat, de úgy véljük, a közreadott szövegekben „jóval több történelem rejtőzik", mint amire e magyarázatok alapján fény derül. ÍN 3. Lásd a számomra megküldött életrajzban: „... Other experience: 1953-1956: (with break) fieldwork £ Kuba (West Kasai, Zaire), 1957-1960: fieldwork Rwanda and Burundi, 1963-1964: fieldworkTio £t (Brazzaville prefecture - Rep. Congo)." çj^* 4- A hetvenéves Vansina tiszteletére kiadott emlékkötetben megtalálható a tudós válogatott "jHg biliográfiája (Harms et al., ed. 1994:473-480), eszerint I 965-ig öt könyvet és 45 terjedelmesebb ptHfs dolgozatot adott közre. 5. Az átdolgozott mű kiadása Vansina 1985. 6. A bloomingtoni egyetem egykori professzora egyébként még több helyen - többek között skót hagyományok kapcsán is - érinti az oral history kérdését. 7. Vansina 19748. Pender-Cutlip 1972, lásd továbbá még Ag Arias 1970; Ayot 1977; Cissoko-Sambou 1974; Conde 1974; Dankoussou é. n.; Mohammadou 1976; 1978; I 983; 1986; Mwaniki 1974; Were 1967. 262 9. Mudimbe 1983.