Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

SZIJÁRTÓ ZSOLT: „Kulturális rendszer" - egy fogalom metamorfózisa

Az elméleti és a gyakorlati tudás szintje (Lefebvre) A tér mint keret: a közelség és a távolság földrajza (a közelség és távolság történelmileg változó viszonyai; a távolság áthidalása) Az elsajátított tér - a lokaütás termelése (a tér társadalmi elsajátítása és használata; társadalmi viszonyok, kapcsolatok különböző interakciós helyek között) Az ellenőrzött tér - az uralom dimenziója (egyének, társadalmi csoportok különböző eszközökkel ellenőrzést gyakorolnak a tér felett) materiális térbeli gyakorlatok (a mindennapi élet során észleit és megtapasztalt tér) - a javak, az emberek, a munkaerő és az információ áramlása a térben; - szállítási és távközlési rendszerek; - különböző idő- és térhorizontokkal rendelkező miliők együttéléséből lokális társadalmi tájak létrejötte (például agglomeráció, regionális kistérségek) - a tér használatának és elsajátításának, továbbá a térben zajló mozgásoknak a társadalmi-kulturális mintái; - társadalmi helyek és megjelölések: a határok meghúzása és rögzítése; - csoportok (például turisták/őslakosok) társadalmi pozicionálása a térben, különböző társadalmitérbeli gyakorlatok; - a tér hivatalos állami-adminisztratív felosztása; - a térhierarchiák észlelése: exkluzív és elhanyagolt terek, elzárt zónák, egyéb társadalmilag ellenőrzött területek, gentrification; - a lokális tér és a lokális/nemzeti identitás definíciójának társadalmi gyakorlatai: a nemzetállam térbeli rögzítése a tér reprezentációja (az elképzelt, illetve különböző specialisták, tudósok által megkonstruált tér - térképek létrehozása és használata; - a tér fejlesztésének tervei: úthálózatok, a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások hálózatai; - szociológiai, ökonómiai tértudás és pszichológiai (gyakorlati és elméleti) tudás közelség/távolság összefüggéséről - a térhasználat különböző mentális térképei; - az osztály-, miliő- és életstílusspecifikusán eltérő térhasználat bekapcsolódása az építészeti és településrendezési tértervezésbe; - különféle fejlődéskoncepciók; nyilvános viták a különböző városképtervek, regionális fejlesztési tervek körül - az adminisztratív és földrajzi térszabályozás normatív alapelvei; - különféle ideológiai konstrukciók révén territoriális imperativusok létrehozása (multikulturalizmus, nacionalizmus); - a biztonságos, illetve veszélyes helyek politikai definiálása, geopolitika a reprezentációk terei (képek, szimbólumok által közvetített, átélt tér; az imaginációs ipar tevékenysége: képek, film, reklám, művészet, irodalom, tömegkultúra) - különböző szimbolikus terek mediális közvetítése, mint vágyés kívánságterek; - olyan (építészeti, iparművészeti stb.) szimbolizmus, amely a közelséget és távolságot az itt és mostban közvetíti (szupermarketek, McDonalds-esztétika, bankok átriumai, turistaközpontok, szabadidőparkok, skanzenek, múzeumok) - az inszcenálás folyamata: ahogyan a társadalmilag-kulturálisan elsajátított tér megjelenítésre kerül (például a lokalitások mint a családiasság, a közösség, az otthon reális és/vagy imaginativ helyei); - miliőspecifikus képek a nyilvános térről: utcák, terek, üzletek képei, hirdetések: - a különböző szcénák (kulturális találkozóhelyek) kultikus és rituális terei; - a lakó-, a munka-, az élet- és szabadidőterek teátrális inszcenálásai - a felemelkedés és lesüllyedés, a fejlődés és a hanyatlás, a fent és a lent, a gazdagság és a szegénység, a monumentalitás átélt és elszenvedett terei; - a hatalom vidékei: bankközpontok, kormányzati negyed, bevásárlóközpontok, a magas- és a populáris kultúra terei, a közigazgatás székhelyei; - szakrális terek, kultuszhelyek, az elnyomás helyei ^ I. táblázat. A térre vonatkoztatott cselekvések szintjei (Ciddens-Bourdieu alapján) hü