Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)
Tabló - Kunt Ernő Képíró Műhely. R. Nagy József
R. NAGY JÓZSEF Kunt Ernő Képíró Műhely Szerényen és csendesen, inkább munkával, mint ünnepléssel vagy az eddig elért eredmények elősorolásával ünnepelte első születésnapját a miskolci Kunt Ernő Képíró Műhely 2003 őszén. 1 A Gulyás Gyula kezdeményezésére létrejött alkotói egyesülés, amely akkor még az Aldebaran Kárpátok Eurorégió Társadalomtudományi Kutatóműhely védőszárnya alatt alakult meg, azóta jogilag is önálló lett. Gyökerei, célkitűzési ezer szállal a miskolci Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékhez kötik, hiszen az alapító tagok a tanszék azon oktatói, jelenlegi és végzett hallgatói közül kerültek ki, akik elkötelezettek az antropológiai fotográfia és film iránt. A társulás fotográfiai tagozata most szerveződik, filmes vonatkozásban már múltról is beszélhetünk. A műhely már megalakulásakor több jól elkülöníthető célt tűzött ki maga elé. Egyrészt a stúdióháttér biztosításával teret kívánt adni azoknak a dokumentumfilmes - kiemelten az antropológiai filmes - törekvéseknek, melyek a felsőoktatási kereteken túlmutatnak, legyenek azok önálló ötletek, pályázati úton támogatást nyert alkotások, szemináriumi vizsgamunkák vagy szakdolgozati filmek. Legalább ennyire fontos a csoport műhelyszerűsége, ahol az egyes alkotók egymás munkáit, munkamódszereit, antropológiai témafelvetéseit megismerve képezik magukat s ezáltal társaikat is. A műhely emellett szervezeti, pályázati, koordinátori, gyártásbonyolítói segítséget, támogatást ad tagjainak, illetve akár a vele kapcsolatba kerülő más személyeknek filmterveik megvalósításában. Ezenfelül segíteni kíván a megmutatkozásban is: vállalkozik filmes rendezvények, filmnapok, kiállítások, szakmai beszélgetések, szemlék szervezésére, lebonyolítására. Az alapítók ugyancsak fontosnak tartják a vizuális antropológia felfogásának, módszertanának minél szélesebb körben való megismertetését, oktatását mind a felsőoktatásban, mind az ismeretterjesztés szintjén a középfokú oktatásban. Fontos az a tény is, hogy ebben a munkában sokkal inkább jelen vannak azok a természetes határok-európai uniós fogalomhasználattal élve: régiók- melyek akár államhatárokon átnyúlva hatá^2 rozzák meg egy-egy térség kulturális egységét. Kiemelten jelentős ez a műhely „szülőre helyén", Északkelet-Magyarország művelődésben, morálisan, gazdaságilag leszakadó , térségeiben, ott ahol a kulturális másságok kezelése mind a mai napig megoldatlan. J3 A műhely annak ellenére, hogy tagsága minden tekintetben a sokszínűséget képviseli, a vizuális antropológiáról való felfogásában egységes: a Kunt Ernő által megálmodott és elindított „miskolci iskola" híve. Ez a felfogás ugyan részben különbözik a hagyományos antropológiai filmes elméletektől, gyakorlatoktól, de sokkal inkább ezen nézetek kelet-európai szintézisének tekinthető, mintsem alapvetően új módszernek (miközben nehéz megkerülni azt a tényt, hogy az antropológia túlnyomóan a verbalizmus felé tolódott el, s mára már ez a tudományosság gyakorlatilag egyetlen elfogadható színtere). A műhely tagjai más utat képviselnek, mint a hagyományos, elsősorban egyes észak332 amerikai filmes-, fotográfusiskolák, melyek szerint a dokumentumfilm a valóság ponto-
