Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Clifford Geertz: Available Light. Anthropological Reflections on Philosophical Topics Szűcs Balázs

lativizmus" kérdésével kapcsolatban a leggyakrabban és legegyetértőbben hivatkozik Geertz. A nyolcadik fejezet (The Pinch of Destiny: Religion as Experience, Meaning, Identity, Power) William James vallásfelfogásának relevanciáját gondolja végig, egyúttal rámutat arra az elmozdulásra, mely a „vallási érzékenység világában" zajlott le a 20. században. Míg a század elején, James idejében a vallást az egyéni átélés pszichológiai horizontjában vizsgálták, napjainkra egyre inkább a vallás kollektív értelmezése válik szükségessé. A tapasztalás, jelentés, identitás és a hatalom kategóriáiban meghatározott vallás kérdéskörét Geertz más írásaihoz hasonlóan konkrét és szemléletes példán keresztül jeleníti meg. Indonéziában az identitáskeresés vallási aspektusa a női ruha, a jilbab viselésében érhető tetten. A jilbab viselet azelőtt idősebb mohamedán nőknél volt megszokott, míg (Suzanne Brenner kutatásaira hivatkozva) az 1990-es évek Indonéziájában egyre több fiatal, egyetemista nő viseletévé vált. Mindez a politikai és vallási identitáskeresés kontextusában válik érthetővé és értelmezhetővé (182. p.). Geertz vélekedése szerint a vallás világának változása nem teszi indokolatlanná a kérdést, hogy mi lehet James meglátásainakjelentősége napjainkban (184- p.)- A filozófiai kérdésekre fogékony olvasó az ehhez hasonló geertzi kérdésekben a szöveg időbeli távolsága keltette feszültség felszínre hozásának és áthidalásának hermeneutikai kérdéseire ismerhet. A kilencedik fejezet (Imbalancing 7\ct: Jerome Bruner's Cultural Psychology) Jerome Bruner kulturális pszichológiáját értelmezi. A pszichológia Wundttól Dennettig ívelő sokrétűségét számba véve teszi fel a kérdést Geertz, mi is a pszichológiai kutatás fő színtere s célja. Jerome Bruner a kognitív szemlélet, majd a narratív megközelítés élharcosa, aki naturalizációellenessége miatt jelentős gondolkodó a szerző számára (189. p.). Ezenfelül azért is fontos lehet a bruneri kulturális pszichológia, mivel annak középpontjában is a jelentésadásnak (s annak a világ felépítésében betöltött szerepének) a vizsgálata áll ( 196. p.). Geertz meglátása szerint a kultúra és az elme vizsgálata és megértése nem a kettő elszigetelése (evolúciós pszichológia, szimbolikus antropológia), de nem is egy nagyobb egységben (kognitív tudomány, szemiotika) való összemosás útján valósítható meg (200. p.). Az elhamarkodott válaszkísérletek és megoldási javaslatok helyett az egyre igényesebb s elmélyültebb vizsgálódást tartja célravezetőnek. Ezt a lezáratlan kérdést és gondolatkört viszi tovább a kötet tizedik fejezete, a Culture, Mind, Brain/Brain, Mind, Culture. Az antropológia és a pszichológia tárgyválasztását (Culture-Mind, Kultur-Geist, Culture-Esprit, csupán tradíciótól függ; 203. p.) már külön-külön is nehéznek tartja, de ha a két területet együtt vizsgáljuk, a problémák megsokszorozódnak, vallja Geertz (203. p.). A tanulmányban szerzők és könyvek sokaságát idézi Geertz, s megállapítja, hogy elme és kultúra, bent és kint egymásra találása a kortárs tudatkutatás s a kulturális pszichológia nagy célkitűzései közt is előkelő helyet foglal el. Az antropológia oldaláról különösen az „érzések és érzelmek" kulturális kutatását tartja jelentősnek (208. p.). A legizgalmasabb feladat ez esetben sem a végső válaszok megadása, sokkal inkább annak megtalálása, hogy mit és hogyan keressenek a tudósok (215. p.). A könyv tizenegyedik és egyben utolsó fejezete a The World in Pieces: Culture and Politics at the End of the Century, melynek egy részlete nemrégiben jelent meg magyar fordításban (Geertz 2003). Nagyigényű áttekintés a politikai elméletekről s a kultúrák és