Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Clifford Geertz: Available Light. Anthropological Reflections on Philosophical Topics Szűcs Balázs

Fieldwork in the New States) a kötet legrégebben (1968-ban) született írása. Egyaránt olvasható a terepmunka etikai dimenzióit vizsgáló tanulmányként, John Dewey hatását elemző értekezésként vagy akár Geertz indonéziai és marokkói terepmunkáiról szóló ismertetőként. Valójában ezek az olvasatok egymás hatását erősítik, s így jön létre az a komplexitás, amely írásainak sajátos ismérve. Geertz olyan teoretikus szerző, akinek szövegei empirikus kutatásaira történő hivatkozások nélkül elképzelhetetlenek, ugyanakkor terepfeljegyzései szegényebbek lennének hihetetlenül gazdag olvasottsága és interpretációs készsége nélkül. A tanulmány egyik legizgalmasabb része az, melyben Geertz ismertet egy jávai esetet, ahol egy fiatal jávai íróról olvashatunk, aki mellesleg Geertz írógépén dolgozott. Egy alkalommal, amikor Geertz nem adta neki kölcsön az írógépet, a férfi megsértődött. így veszített el egy munkatársat, s ugyanakkor gazdagodott egy felismeréssel: a terepmunka során emberekkel kell együtt élni és dolgozni, akiket talán könnyebb elveszíteni, mint megnyerni (35. p.). Az esszé végkövetkeztetése a kötet többi írásában is visszatér: az antropológiai kutatás lényege az egyensúly megtalálásában s a szcientizmus és a szubjektivizmus együttes elkerülésében van (40. p.). A harmadik fejezet Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások című, magyar nyelvű válogatásban már magyarul is megjelent Anti Anti-Relativism (Anti-antirelativizmus; Geertz 2001 a). Az írás a geertzi dekonstrukció mintapéldája. A tanulmány célja nem a relativizmus apológiája, hanem az antirelativizmus előfeltevéseinek cáfolata (42. p.). Geertz ironikusan és szellemesen rajzolja meg a relativizmus Montaigne óta jelen lévő szellemét s azt az ellenállást, melyet ez a szellemiség kiváltott bizonyos gondolkodókból. A kulturális relativizmus (mely nem egészen azonos a relativizmus egészével, mely egy filozófiai, ismeretelméleti kérdés s nem egy diszciplína belátása) elválaszthatatlan az antropológiától s az antropológiai ismerettől - állítja a szerző (44- p). A negyedik fejezet a magyarul ugyancsak olvasható A sokféleség édes haszna (The Uses of Diversity) című tanulmány (Geertz 2001 b). Az esszében az előző tanulmány gondolatmenetét ellenkező irányból vázolja fel Geertz. A plurális világhelyzet mint alapadottságjelenik meg, s ennek következményeit fogalmazza meg a tanulmányban. LéviStrauss egy tanulmányára hivatkozva, majd azt Richad Rorty („Posztmodern burzsoá liberalizmus") írásával szembesítve mutatja be a diverzitás kérdését s az erre adható válaszok lehetőségét (73. p.). A „mi és ők" kérdéséről van itt szó, az identitások, az életformák megkerülhetetlen találkozásáról és (optimális esetben) együttéléséről. A „kollázslét" adottság, s így feltétlenül a sokféleség kezelését és megértését követeli, ennek beláttatásához pedig az antropológia komoly segítséget nyújthat (85. p.). A kötet ötödik fejezetében öt írás sorakozik egymás után. A Waddling In című szöveg 1985-ben keletkezett, így a kötet régebbi tagjai közül való. Remekbe szabott „állapotjelentés" a kulturális antropológiáról, a „négy terület" (régészet, fizikai antropológia, nyelvészet, kulturális és szociálantropológia) kérdéséről, a tudományág változásairól. Az írás az antropológia státusát vizsgálja, azt a sokszínűséget, melyet ez a tudomány (amely „belülről" zűrzavarosabb, mintsem azt más tudományterületek képviselői hinnék, ám ez akár a diszciplína erőssége is lehet) jelent és jelenthet a jövőben (94- P-)A következő írás a magyarul is olvasható Kultúrák háborúja (Culture War; Geertz 1996), melyben Geertz Marshall Sahlins és Gananath Obeyesekere Cook haláláról kialakított interpretációit elemezve mutat rá az antropológiai elemzés (és előfeltevések) mibenlétére. Geertz visszatérő s a filozófiai hermeneutika belátására emlékeztető gondolata, hogy