Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Kvalitatív társadalomkutatás és kulturális antropológia. Uwe Flick- Ernst von Kardorff- Ines Steinke, Hrsg.: Qualitative Forschung. Ein Handbuch Kotics József

Tabló KOTICS JÓZSEF Kvalitatív társadalomkutatás és kulturális antropológia Uwe Flick - Ernst von Kardorff - Ines Steinke, Hrsg.: Qualitative Forschung. Ein Handbuch. Reibek bei Hamburg: Rowohlt, 2003. 768 p. £\z alábbiakban ismertetetésre kerülő vaskos kézikönyvben egyetlen alkalommal sem fordul elő a kulturális antropológia kifejezés, s az etnográfia, etnológia terminusok sem tartoznak a leggyakrabban emlegetettek közé. Mégsem tudtam ezt az egyetemi oktatásra szánt könyvet más szempontból olvasni, mint a kulturális antropológia számára fontos módszertani művet. Azt gondolom, ez az alapállás nem tekinthető szakmai szűklátókörűségnek. S itt nem pusztán arról van szó, hogy a hazai antropológiai érdeklődés szempontjából minden olyan megközelítés figyelmet érdemel, amely kérdésfelvetésében és a tárgyalt módszertanban kapcsolódást mutat. Miután a kvalitatív társadalomkutatás a saját társadalom kontextusában vizsgálódik éppen úgy, ahogyan a formálódó (identitását kereső) magyarországi antropológia is teszi (nem tagadva a klasszikus etnológiai megközelítés relevanciáját), talán nem lényegtelen a két szemléletmód viszonyán kicsit eltöprengeni. Az antropológia és etnológia módszertani hasonlóságát és különbségeit tárgyaló érdeklődés szempontjából a két tárgyterület megnevezésére a szemléletmód kifejezés alkalmasabb fogalmi keretet kínál, mint a tudományág megjelölés alkalmazása. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a kvalitatív kutatás módszertani eszköztárában az antropológiában kialakított s azóta is meghatározó instrumentárium a jellegzetes. A téma első pillantásra esetleg létjogosultnak tűnő megközelítése alapján felvethető volna, hogy a kvalitatív kutatás az antropológiában nem egyéb, mint antropológiai szemléletű szociológia, és a különbség mindössze abban áll, hogy a kulturális idegenséget nemcsak a földrajzilag távol található kultúrákban, hanem saját életvilágunkban is tematizálja és interpretálja. A kvalitatív kutatás általam hozzáférhető összefoglalásai (lásd az irodalom- ^2 jegyzéket) és a bemutatásra kerülő kézikönyv tanulmányozása egy ennél árnyaltabb kép ^ kialakítását teszi lehetővé. A kvalitatív társadalomkutatás és a (saját társadalomban vizs- « gálódó) kulturális antropológia kapcsolatának felvetéséhez szükségesnek tűnik a vizsgálandó problematika, a módszertan, az elméleti előfeltevések valamelyest részletezőbb bemutatása.' A kvalitatív társadalomkutatás egy olyan, szaktudományos kereteket túllépő, értelmezői beállítódás, a társadalomtudományi gyakorlatban uralkodó kutatástechnikai eljárás, amely a mai angolszász tudományos életben igen jelentékeny szerepet tölt be. Kezdetei a 20. század elejéig nyúlnak vissza; ekkor egyértelműen a szociológiához és a pszichológiához kapcsolódott, az adott diszciplínákon belül olyan új látásmódot meg- 281 honosítva, amely az uralkodó tudományfelfogás nézőpontját elutasította. Az irányzat