Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

LAJTAI LÁSZLÓ: A minangkabau gyógyító orvosantropológiai zemszögből

A minangkabau dukun A minangkabau dukun lényegében hasonló elvek és formák alapján működik, mint a legtöbb délkelet-ázsiai dukun. Az iszlám egyistenhiten túl a legtöbb minangkabau személy hisz az embert misztikus hatalommal befolyásolni tudó szellemekben, melyeknek számos fajtája és megjelenési formája van. így tehát a szellemvilágot befolyásolni képes ember által betöltött szerep funkcionális a mindennapi minangkabau kultúrában. Léteznek varázserővel bíró, de nem dukun személyek, akik gyakran más tekintélyszerepekkel bírnak a közösségen belül, például hagyományos iszlámoktatók-misztikusok vagy települési elöljárók. Ők saját „hasznukra" gyakorolják varázserejüket. Ettől különböző személy azonban a dukun, az „általános" varázsló, sámán, orvosságos ember, gyógyító stb. Első átfogó leírását a minangkabau dukunnak Loeb (1935) készítette, ő idézi a korai, holland, illetve német nyelvű leírásokat is (Toorn 1890). A minangkabau dukun tehát közösségi gyógyító. Lehet egyszerre iszlámoktató-misztikus vagy elöljáró is, elsődleges funkciója azonban a gyógyítás marad. A gyógyítás szó helyett azonban helyesebb lenne a problémamegoldás szót használni. A dukun tevékenységei közé tartozik ugyanis például az elveszett tárgyak megtalálása, a szerelmi mágia és bizonyos dukunoknál a rontó (fekete) mágia is. Természetesen a mások által okozott rontás, varázslat meggyógyítása, ami itt már lényegében a betegség szinonimája, illetve annak egyik fajtája a dukun központi tevékenysége. Vannak még más, fekete mágiával foglalkozó „szakértők" is, akiket néha szintén dukunnak hívnak, de van több, más helyi elnevezés is rájuk. Őket kifejezetten iszlámelleneseknek, a veszélyes babona hordozóinak tartják. A gyakorló sámánokat egyaránt támogathatja Allah vagy a különböző szellemek közül valamelyik. Gyakran családi és családon belül öröklődő szellem szállja meg őket. A betegség okának a mágián kívül még a mérgezést tartják, általában hosszú, krónikus, gyakran halállal végződő esetekben. A „méreg" általában az élelemben van elrejtve, gyakran azért, mert azt egy másik dukun előtte „megkezelte". A mágiát nemcsak (az általunk annak tartott) betegségek gyógyítására (főleg ha az orvosi kezelés nem ért el kellő eredményt) használják, hanem például bűntudatkeltő vagy ellenséges szándékok ellen. A mágia pszichológiai támogatást, misztikus védelmet és mintegy természetfeletti immunizációt biztosít a minangkabau szociális világban, amelyről tudjuk, hogy bátorítja az ambíciót, és nem ellenséges a hatalommal vagy a sikerrel szemben. A legtöbb kutató szerint a minangkabau dukunok képesek médiumként működni, megszállott (transz-) állapotba kerülni és ilyen állapotban kommunikálni a szellemekkel. A transzállapotba kerülés azonban általában nem nyilvános attrakció formájában történik, mint például a szomszédos batak vagy mentawai népcsoportoknál (vagy a szibériai sámánoknál). Mivel egyesek ezt tartják az „igazi" sámánok ismérvének, ennek alapján a minangkabau dukun nem lenne sámánnak vagy „igazi" sámánnak tekinthető. Egyes kutatók régebben azt gondolták, a minangkabau dukunnál megszállás jellegű gyógyítás csak azoknál fordul elő, akik Mekkában jártak, és eltanulták ezt a módszert az araboktól. Bizonyos dukunok egyfajta reinkarnációs elképzelés alapján (is) gyógyítanak, ezek az elképzelések feltehetően még a hindu befolyás idejére vezethetők vissza, ma azonban iszlám köntösben jelentkeznek. A gonosz szellemekkel és az ellenséges boszorkányság-