Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)
LAJTAI LÁSZLÓ: A minangkabau gyógyító orvosantropológiai zemszögből
gal való küzdelem során mágikus formulákat használnak, melyek többnyire iszlám jellegűek. A dukunok gyakran specializálódtak körülírt betegség- vagy problémacsoportokra, például izomzattal kapcsolatos zavarok vagy szervek elmozdulásával kapcsolatos betegségek gyógyítására és masszázsra. Sok dukun nagyon jártas a gyógynövényekben, de élelmiszereket is használnak gyógyszerként. Az ismeretek gyakran adódnak tovább családon belül. Régebben a tradicionális bábák a dukunok egyik fajtáját jelentették. Miután a modern, biomedikális orvostudomány terjedésével a modern szülészeti rendszer általánosan kiépült és elfogadott lett, őket felváltották a biomedikálisan képzett szülésznők. Sanday (2002) írta le részletesen egy mai minangkabau falu életét a minangkabau felföldön egy, az 1980-as évek elejétől az 1990-es évek végéig tartó terepmunka-sorozat alapján. Ezen belül kitért a dukunokkal kapcsolatos jellegzetességekre és helyzetekre is, amelyek tehát az aktuális, jelenlegi viszonyokat tükrözik. A szellemekben való hit és a róluk szóló tudás általános az egyik Sanday (2002) által bemutatott településen. Védő amuletteket és más tárgyakat faluszerte lehet látni. Az iszlámról első megközelítésben azonban sokkal több szó esik, mint egy, a külső szemlélő számára kissé láthatatlanabb, szellemekkel kapcsolatos hiedelemvilágról. Az iszlám imaformába öntött fehér mágia a leggyakoribb. A szellemvilággal kapcsolatos ismereteket, melyeknek természetesen a dukunok a szakértői, összefoglalóan (7mu gaibnak (szellemekről szóló tudásnak, tudománynak) nevezik. A padri háborúk óta a „legpogányabb" szokások (például kakasviadal) ritkák és tilosak, de azért a pletykák szerint néhol előelőfordulnak. Egy, a szellemvilág létezését jól reprezentáló szokás szerint például 18.30 után már nem ajánlatos fürdeni a faluban, mert a kút szellemei kiugranak, és elragadják az ember lelkét, és így megbetegítik őt. A hiedelem szerint éjszaka néha ártalmatlan szellemek jönnek a kúthoz fürdeni. Gyakran csütörtökön jönnek (az iszlám szent nap előestéjén), amikor az ősök úgyis sétálgatnak, bekopognak vagy megjelennek a saját sírjuknál. Egy tradíció szerint az emberek és a szellemek kompromisszumot kötöttek a kútbeli fürdő használatára vonatkozólag. Ebben a faluban öt dukun dolgozik (három férfi, két nő). A legaktívabb Inam, egy nő, hetente kétszer, éjszakánként rendel, alkalmanként harminc-negyven klienst fogadva. Elmondása szerint fiatalasszony korában Kelet-Szumátrán volt egy jelenése, amikor egy férfi megmutatta magát neki, amint Inam épp gyógynövényeket keresett az erdőben. A jelenésbeli férfinak fehér köpönyege, turbánja és fehér szakálla volt. Elmondta Inamnak, hogy ő és a lánya attól fogva a segítő szellemei lesznek, ami azt jelenti, hogy kettőjük közül az egyik meg fogja szállni Inamot, amikor valaki segítséget kérni jön hozzá. A segítségkérések, gyógyítások alkalmával tehát Inam sokszor került transzállapotba. Amikor nem, az lehet azért, mert valaki olyan van jelen, akit a szellemek nem kedvelnek; vagy néha azzal magyarázzák a szellem távollétét, hogy elment Mekkába vagy valamely más szent helyre. Az emberek néha taglalják azt is, hogy vajon mekkora lehet a szellem iszlámmal kapcsolatos elkötelezettsége. Inam gyógyító magatartása a következő: egy takaró alatt fekszik, az őt megszállt két szellem valamelyike kérdéseket tesz fel a páciensnek, majd a szellem meglátogatja a klienst a házánál, hogy megállapítsa a diagnózist, és előírja a megfelelő gyógyszert.
