Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

SZABÓ MÁRYÁS: A néprajz jelene és a jelen néprajza (Mohay Tamás interjúja Szabó Mátyással)

Mert ha a kutatás a jelen felé fordul, akkor várható, hogy az érdeklődés is nagyobb lesz iránta. Ez következmény, vagy bele volt kalkulálva a programba? íz inkább következmény lett, ugyanis ezek a Samdok-publikációk elérhetők könyvkereskedéseken keresztül is. A Samdok valamiféleképpen ismert a társadalomban; egy átlagos városi lakos nyilván nem hallott róla, de sokan ismerik, akik rendszeresen látogatnak múzeumot. Neked 25-30 év távlatából rálátásod van arra is, milyen ennek az utóélete? Ma egy harminc évvel korábbi állapot már történeti távlatban jelenik meg, az hogy az / 9 70-es években mi volt, ma már nem a jelenkutatás része. A Samdok állandóan követi a változásokat. Az a lényege, hogy egy jelenséget ne a 24órában regisztráljunk, hanem a maga funkcionális egészében ragadjuk meg. Az elmúlt egy-két évtized Samdok-munkálkodása mindig azt rögzíti, amikor éppen történik valami. A Samdok-nak volt egy másik pillére is. Épp az 1970-es években a következő múzeumi jelszó került a köztudatba: „Ott áss, ahol állsz!" Ha az ember jól utánagondol, akkor ennek óriási jelentősége van. Ma már nem nagyon beszélnek róla, de akkoriban ez egyfajta vezényszó volt. Ehhez persze az is kell, hogy sok helyen álljon valaki, aki ott ásni tud. Sok olyan hely van, ahol senki sincs, és másnak kell odamenni. Igen, így van. Havalaki például kikerül ebből az intézetből, állást vállal, és mellette kíván néprajzot folytatni, akkor ásson ott, ahol áll. Valamit találni fog. Egy korábbi időszakban, Erixon idejében a skandináv néprajz erőssége volt a komparatív, összehasonlító vizsgálat. 7\ Samdok megőrzött valamit ebből? Nem, ebből semmit. Sajnos doktori munkát Samdok-anyagból még nem írtak, ami szinte tragédia. Meglepő, de valóban így van: könyvek, jelentések, cikkek százai készültek el, de doktori munka nem jelent meg. Ma sem értem, miért, erre nem tudok választ adni. Ha jól emlékszem, vagy I 5 éve volt egy nagy értekezlet (ilyen minden évben szokott lenni), és szóba került, hogy mikor jön az első doktori munka; nem jött, noha nyilvánvaló, hogy az anyagot használják. Amikor doktori szemináriumot vezettél Uppsalában, nem mutatkozott eziránt érdeklődés? Mutatkozott, megemlítettük, de az uppsalai egyetem profilja és a felosztás kicsit más. Az uppsalai egyetemen a folklorisztika régóta erősebb; Anna-Brigitta Ruth, a neves mesekutató dolgozott akkor ott. Az én időmben nem sok doktori munka jelent megegy évben talán csak egy- és azoknak a nagyobbik része folklorisztikai jellegű volt. Csupán az utóbbi időben készült egy-két általános néprajzi könyv, például a falutörvényekről. Ahogy látom, a legutolsó években a folklorisztika csaknem kiszorult azzal, hogy a nép-