Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)
Helyzet - Frazon Zsófia: Az „eleddig észrevétlenül maradt tények" és a „szembeötlő apróságok". A kastély, a falu és az erdő-a lokalitás képei Belső-Somogyban című kiállítás
szervesen összekapcsolódnának. 13 Ez a kis túlzással „helyszínre való kiállítás" viszont nem a helyreállítással és nem egy skanzennel egyenlő. Egy olyan időleges kiemelésről, dokumentálásról és bekeretezésről lenne szó, amelynek saját élete lehetne, vagy visszasimulna, vagy nyomot hagyva maga után újra a földrajzi és társadalmi tér részévé válna. A tervezett folytatás még inkább mutatja azt a keretet, amelyben a helytörténet már mint új és más fogalom jelenik meg, ahol a tér-történelem és a hely-történet(ek) reflexívebbé teszik a társadalomtudományi kutatás és prezentáció határait, ami létrehozza a táj sajátos és újfajta olvasatát. Vissza Holmeshoz És mi köze ennek az egésznek Sherlock Holmeshoz? Egyrészt azért tűnt jó irodalmi példának Holmes nyomozati módszerének felidézése, mert a regénybeli angol úriember nemcsak a praxis, hanem az elméleti megfogalmazás tekintetében is törekszik arra, hogy folyamatosan meghatározza módszerének lényeges elemeit, és szemléletesen mutassa be az egészen apró történetekben és mozaikokban rejlő, nehezen észrevehető összefüggéseket. A nyomozás végeztével Holmes megtalálja a vizsgált eset megoldását, a szerző pedig (aki Doyle szerint Watson, Holmes hű barátja, segítője és krónikása) ugyanezeknek a részleteknek és mozaikoknak a kontextualizálásával megalkot egy, az olvasó számára lenyűgöző, izgalmas, érdekfeszítő és nem utolsósorban szellemes történetrendszert. Másrészt elgondolkodtatott Holmes láthatatlan és észrevétlen közötti különbségtétele is, ami mind a nyomozás, mind a kutatás során (hacsak ez a kettő nem ugyanaz?) az egyik legfontosabb distinkció. Amennyiben nemcsak a végső megoldás, hanem az eleddig észrevétlenül maradt tényekés a szembeötlő apróságok láthatóvá tétele a legfontosabb szemléleti megfontolás, akkor ami addig láthatatlannak tételeződött, egyszerre észrevehetővé, felszínre hozhatóvá és megmutathatóvá is válik. JEGYZETEK !. A kiállítás 2002. november 26.-december 9. között a pécsi Közelítés Galériában volt megtekinthető, a PTE BTK Kommunikációs Tanszék szervezésében. Koncepció: Németh Annamária, Somlyódi Nóra és Szíjártó Zsolt; látványterv és desing: Nagy Róbert; képaláírások és szövegek: Bódi Jenő, Egyed Zsuzsanna, Sárvári Zita, Tucsek Nikolett; zene: Kádár Anna; installáció: Kucsanda Edit; világítástervező: Hegedűs Róbert; web: Bódi Jenő. A kiállítást rendezte: Szíjártó Zsolt. 2. A kézirat a kutatás folytatásához ad fogódzókat Tér-történetem - hely-történet(ek) címen. 3. „Ott van a kastély is, rögtön a falu központjában, a templom és az egykori kocsma mellett, földrajzilag a falu felett, mintegy uralva a lenti világot. Aki a kastélyt birtokolja, az ellenőrzi a vidéket, szemmel tartja az utakon közlekedőket, a munkába igyekvő vagy éppen otthon unatkozó helybelieket. A kastélyban lakni - a horizontot kémlelni, a faluban lakni - a kastélyt figyelni." (Szíjártó 2002:10.) 4. A Kakpuszta című filmet Németh Annamária fényképezte, vágó Berta János és Kádár Anna. A Kastély című film Kádár Anna munkája. 5. A kiállítás Pinocchiója.
