Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)
Helyzet - Frazon Zsófia: Az „eleddig észrevétlenül maradt tények" és a „szembeötlő apróságok". A kastély, a falu és az erdő-a lokalitás képei Belső-Somogyban című kiállítás
6. Kakpuszta című film (az adatokat lásd az 5. jegyzetben). 7. „Néhány évvel ezelőtt Afrikában és Indiában járt, hol oroszlánokra és tigrisekre vadászott; ebből a vadászati utazásából sok zsákmányt hozott haza, több tigris és oroszlánbőrt, bivaly és gazella szarvakat, és egy fiatal eleven tigrist is, mely a fajszi kastélyban szabadon járt. Később ez a tigris veszedelmessé kezdett válni, mire elküldöttek a budapesti állatkertbe." (Agyonlőtték Kund Bélát. Kaposvár 1894. április 8. 2-3. A teljes cikk megtalálható a kiállítás anyagát bemutató CD-n.) 8. Foucault megfogalmazásában: „Az archeológia számára a mű nem jelentős kategória [...] az archeológia nem kívánja rekonstruálni azt, amit az emberek talán gondoltak, akartak, megvalósítani kívántak, éreztek, vagyamire vágytak [...] Nem több és nem más, mint újraírás: más szóval a külsőlegesség fenntartott formájában szabályozott átalakítása annak, ami már megíratott. Ez nem az eredet titkához való visszatérés; ez a beszéd-tárgy módszeres leírása." (Foucault 2001:1 79; kiemelés - F. Zs.) A módszer bemutatására Foucault két esettanulmányt készített (Foucault 1997; 1999), de a két könyv egyikénél sem mint szerző, hanem mint bemutató és mint közzétevő pozícionálja önmagát. 9. A folyóirat 2002-ben indult újra. A tematikus számok kötetenként három különböző füzetből állnak, az elsőben tanulmányok, a másodikban recenziók vagy rövidebb ismertetések jelennek meg, a harmadik pedig egy, a választott témához kapcsolódó képes-szöveges összeállítás. 10. A CD webes formában megtekinthető a kommunikációs tanszék honlapján: www.maya.btk.pte.hu/ sfajsz/. 11. Ehhez: „A tér tán termelődik? Bizony, és egyben termelő is: a térben olvasható egyidejű jelenségek olyan variációkat mutatnak fel, amelyek sem kronológiailag, sem földrajzilag nem esnek egybe. Éppen a jelenségek térbeli és időbeli kombinációjában kell megtalálni a rendszer azon képességét, hogy mindig olyan új tulajdonságokkal gazdagodik, amelyek azért váratlanok, mert a helyi kombinációs értékek eltérnek." (Lepetit 2002:73.) 12. „Ez az újraértelmezés megóvhat bennünket attól, hogy könnyelműen alkalmazzunk egymással szembeállított trópusokat (akkor és most, előtte és utána, kicsi és nagy, körülhatárolt és körülhatárolhatatlan, szilárd és folyékony, forró és hideg), amelyek hallgatólagosan szembeállítják a jelenlegi és a jelenről szóló etnográfiát a múltbélb/t\ és a múltról szó/óval." (Appadurai 2001:8; kiemelés - F. Zs.). Vö. Appadurai (1998) ethnoseape fogalmával, amit a társadalom és a tér közötti kapcsolat 20. század végére jellemző felbomlási tendenciáira, új jellemzőire és leírására használ. 13. „[...] az időben végbement változásokat, átalakulásokat nem egy semleges kiállítási térben (egy klasszikus 'nem-helyen'), hanem magán a helyszínen, a vizsgált és - a szereplők, valamint a kutatók által - különböző jelentésekkel, értelmezésekkel ellátott téren mutatná be." (Szíjártó 2003:1.) IRODALOM APPADURAI, ARJUN 1998 Globale ethnische Räume. Bemerkungen und Fragen zur Entwicklung einer transnationale Anthropologie. In Perspektiven der Weltgesellschaft. Ulrich Beck, Hrsg. I 1-40. Frankfurt am Main: Suhrkamp. 200 1 A lokalitás teremtése. Regio: Kisebbség, Politika, Társadalom 12(3):3-31. DOYLE, SIR ARTHUR CONAN 2002 A boscombe-völgyi rejtély. In Sherlock Holmes kalandjai. 110-133. Budapest: Teuro.