Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Helyzet - Frazon Zsófia: Az „eleddig észrevétlenül maradt tények" és a „szembeötlő apróságok". A kastély, a falu és az erdő-a lokalitás képei Belső-Somogyban című kiállítás

6. Kakpuszta című film (az adatokat lásd az 5. jegyzetben). 7. „Néhány évvel ezelőtt Afrikában és Indiában járt, hol oroszlánokra és tigrisekre vadászott; ebből a vadászati utazásából sok zsákmányt hozott haza, több tigris és oroszlánbőrt, bivaly és gazel­la szarvakat, és egy fiatal eleven tigrist is, mely a fajszi kastélyban szabadon járt. Később ez a tigris veszedelmessé kezdett válni, mire elküldöttek a budapesti állatkertbe." (Agyonlőtték Kund Bélát. Kaposvár 1894. április 8. 2-3. A teljes cikk megtalálható a kiállítás anyagát bemutató CD-n.) 8. Foucault megfogalmazásában: „Az archeológia számára a mű nem jelentős kategória [...] az ar­cheológia nem kívánja rekonstruálni azt, amit az emberek talán gondoltak, akartak, megvaló­sítani kívántak, éreztek, vagyamire vágytak [...] Nem több és nem más, mint újraírás: más szó­val a külsőlegesség fenntartott formájában szabályozott átalakítása annak, ami már megíratott. Ez nem az eredet titkához való visszatérés; ez a beszéd-tárgy módszeres leírása." (Foucault 2001:1 79; kiemelés - F. Zs.) A módszer bemutatására Foucault két esettanulmányt készített (Foucault 1997; 1999), de a két könyv egyikénél sem mint szerző, hanem mint bemutató és mint közzétevő pozícionálja önmagát. 9. A folyóirat 2002-ben indult újra. A tematikus számok kötetenként három különböző füzetből állnak, az elsőben tanulmányok, a másodikban recenziók vagy rövidebb ismertetések jelennek meg, a harmadik pedig egy, a választott témához kapcsolódó képes-szöveges összeállítás. 10. A CD webes formában megtekinthető a kommunikációs tanszék honlapján: www.maya.btk.pte.hu/ sfajsz/. 11. Ehhez: „A tér tán termelődik? Bizony, és egyben termelő is: a térben olvasható egyidejű jelen­ségek olyan variációkat mutatnak fel, amelyek sem kronológiailag, sem földrajzilag nem esnek egybe. Éppen a jelenségek térbeli és időbeli kombinációjában kell megtalálni a rendszer azon képességét, hogy mindig olyan új tulajdonságokkal gazdagodik, amelyek azért váratlanok, mert a helyi kombinációs értékek eltérnek." (Lepetit 2002:73.) 12. „Ez az újraértelmezés megóvhat bennünket attól, hogy könnyelműen alkalmazzunk egymás­sal szembeállított trópusokat (akkor és most, előtte és utána, kicsi és nagy, körülhatárolt és körülhatárolhatatlan, szilárd és folyékony, forró és hideg), amelyek hallgatólagosan szembeál­lítják a jelenlegi és a jelenről szóló etnográfiát a múltbélb/t\ és a múltról szó/óval." (Appadurai 2001:8; kiemelés - F. Zs.). Vö. Appadurai (1998) ethnoseape fogalmával, amit a társadalom és a tér közötti kapcsolat 20. század végére jellemző felbomlási tendenciáira, új jellemzőire és leírá­sára használ. 13. „[...] az időben végbement változásokat, átalakulásokat nem egy semleges kiállítási térben (egy klasszikus 'nem-helyen'), hanem magán a helyszínen, a vizsgált és - a szereplők, valamint a kutatók által - különböző jelentésekkel, értelmezésekkel ellátott téren mutatná be." (Szíjártó 2003:1.) IRODALOM APPADURAI, ARJUN 1998 Globale ethnische Räume. Bemerkungen und Fragen zur Entwicklung einer transnationale Anthropologie. In Perspektiven der Weltgesellschaft. Ulrich Beck, Hrsg. I 1-40. Frankfurt am Main: Suhrkamp. 200 1 A lokalitás teremtése. Regio: Kisebbség, Politika, Társadalom 12(3):3-31. DOYLE, SIR ARTHUR CONAN 2002 A boscombe-völgyi rejtély. In Sherlock Holmes kalandjai. 110-133. Budapest: Teuro.

Next

/
Thumbnails
Contents