Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Sziget és identitás kaleidoszkópon keresztül. Milena Sunnus: Öland. Lebenswelt und Konstruktion kultureller Identität auf einer schwedischen Ostseeinsel Sonneuend Anna

ismert játékszer, amely a benne levő töredékekből határozott, mégis folytonosan változó képet tár fel a belé tekintő előtt. A szerző tehát a szigetet olyan kaleidoszkópnak tekinti, amely mögött saját maga áll: ő az, aki belenéz, és ugyancsak ő az, aki elforgatja. A könyv öt fejezetből áll. Az első részben a szerző az etnológiai nézőpont, az etnológiai megértési folyamat sajátosságait tárja az olvasó elé. A másodikban a szigetnek mint kutatási területnek a lehetőségeit boncolgatja, míg a harmadik fejezetben a sziget egyes lakóit, például festőket szólaltat meg saját lakóhelyükről, Ölanddal kapcsolatos elképzeléseikről. A negyedik fejezetben olyan egymástól elkülönülő fogalmakon keresztül rekonstruálja az identitás különböző formáit, mint a család, a nemzet és a biológiai nem. Az identitás vizsgálatához kapcsolja a haza fogalmát, mellyel az ötödik fejezetben részletesen is foglalkozik. Kinek a számára jelent Öland hazát? - teszi fel a kérdést. Az öt fejezet a leírt módon a kaleidoszkopikus módszer segítségével egymásból következik és összefügg: egyik kép a másikba fordul, melyek azonos alkotórészekkel mégis mindig mást mutatnak meg önmaguk valóságából. Újat alkotnak, miközben óhatatlanul összetörik a régit, egyszóval kiválóan érzékeltetik a vizsgált fogalmak folyamatjellegét. Sunnus munkájában a következő négy jellemző kérdéscsoportot veszi nagyító alá: I. Hogyan illeszkedett be Öland az európai, a svéd és a regionális környezetbe? Hogyan vélekednek a kívülállók Ölandról? 2. Milyen hatással van a környezetet és életteret jelentő sziget a benne élőkre, azonosságtudatuk kialakítására? Ha különbözik, mennyiben különbözik a szárazföld és a sziget társadalma? 3. A szigeten élő művészek hogyan illeszkednek bele ennek kaleidoszkopikus valóságába, lehet-e az ő tapasztalataik alapján következtetéseket levonni a sziget többi lakójára nézve? 4- Kinek jelenti a hazát a sziget? Ezenkívül a mű állandóan visszatérő kérdése, vajon létezik-e egyáltalán olyan fogalom, hogy ölandi identitás. Sunnus könyve céljául a kérdésfeltevő, sűrű leírást tűzte ki, Geertz célkitűzését szem előtt tartva, miszerint az etnológiai kutatás célja nem a megfelelő válaszok meglelése, hanem a megfelelő kérdések feltevése. Sunnus kutatási módszerét három perspektíva határozza meg: a vizualitás, tehát az észlelés és megfigyelés, az információgyűjtés az írott források alapján, továbbá a személyes interjú, amely a tapasztalatok együttes megélését is magában foglalja. A „kaleidoszkópsziget" metaforát azért érezte alkalmasnak a kulturális identitás vizsgálatához, mert maga a kultúra is a mindennapokhoz köthető folyamat, és ennek a folyamatnak a megragadására olyan módszer a legalkalmasabb, amely maga is folyamatot tükröz. A bevezetésben a szigetről mint helyről beszél. A sziget szerinte kétértelmű. Egyrészt oltalmat és biztonságot nyújt a benne élőknek, másrészt az elválasztottság és sarkítva - az izoláltság érzését jelenti. A sziget környezetként is felfogható, amely egyrészt az érintetlen természetet, másrészt az ember alkotta létesítményeket jelenti. Ha az ember és a környezete, azaz az élőhelye kapcsolatát vizsgáljuk, vagyis a sziget élettérré alakítását, észre kell vennünk, hogy ez egyúttal identitásképző erő is. Amennyiben pedig a szigetet élettérként definiáljuk, a kulturális vonásokat is meg kell figyelnünk. Ezekben az összefüggésekben elemzi a szerző a kulturális önazonosság kérdését. Sunnus, mint említettük, vizsgálódásában magából a kutatási helyből, tehát a szigetből indul ki. Az, hogy Öland tekinthető-e régiónak, attól függ, hogy a régió fogalmát milyen értelemben használjuk. A kérdést az Európai Unióba való betagozódás teszi időszerűvé. Az unióbeli politika szintén régiókban gondolkodik. Azonban az átlátható, a mindennapi cselekvések és kapcsolatok révén összetartozó egységek, vagyis a kulturális