Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Sziget és identitás kaleidoszkópon keresztül. Milena Sunnus: Öland. Lebenswelt und Konstruktion kultureller Identität auf einer schwedischen Ostseeinsel Sonneuend Anna

SONNEVEND ANNA Sziget és identitás kaleidoszkópon keresztül Milena Sunnus: Öland. Lebenswelt und Konstruktion kultureller Identität auf einer schwedischen Ostseeinsel. Frankfurt am Main: Institut für Kulturanthropologie und Europäische Ethnologie der J. W. Goethe-Universität. 1998. 176 p. /Notizen, 61./ ^^ilena Sunnus könyvének bevezetőjéből megtudjuk, hogy az etnológus szerző a frankfurti J. W. Goethe Egyetemen tanít, és 1994-ben fél évet töltött el Svédország déli részén, Lund városában (az ottani egyetem kötelékében végezte vizsgálódásait), illetve Öland szigetén. A könyvben megismertetett kutatás a szerzőnek a fenti szigeten végzett féléves terepmunkáján alapul. Milena Sunnus számára azonban Svédország e déli, part mellett hosszan elnyúló szigete nem volt ismeretlen, mivel gyermekkora nyarait jórészt ezen a vidéken töltötte. Amint munkájából kiderül, német anyanyelvűként kitűnően beszéli a svéd nyelvet. Kutatására nagy hatással voltak Ina-Maria Greverus vizsgálatai és publikációi. A kötet előszavát is a német kutatónő írta Elképzelések egy sziget-hazáról címmel, amelyben röviden ismerteti Sunnus vizsgálódásának módszertani szempontjait, azok magyarázatát, illetve a kutatás eredményeit méltatja. A mű a svéd világ periferikus, a külvilágtól és a szárazföldi résztől egészen a 20. század második feléig elzárt, gazdasági nehézségekkel küzdő szeletével foglalkozik, amely a jóléti társadalom kiteljesedésével, legújabban pedig az Európai Unió beköszöntével új helyzetbe került. A munka alapvető kérdése, hogy lehet-e Ölandon, a Balti-tengeri szigeten önálló identitásról, méghozzá kulturális értelemben vett identitásról beszélni, ^2 miközben a szigetet fizikai és kulturális egységként kezeljük. Sunnus a kérdést tágabb J§ összefüggéskörben vizsgálja: a központban továbbra is Öland és az ölandi identitás áll, azonban ennek eredményei a sziget mint közösség, valamint a svéd sziget mint kulturalis egység fogalmakon ugyancsak értelmezhetők. Ez azért is különösen érdekes, mivel JS a svédországi vizsgálatot német kutató végezte. Ez a kutatás azoknak a műveknek a sorába is beilleszthető, amelyek a kultúrát úgy értelmezik, mint a környezet, az élettér által meghatározott fogalmat, azaz a kultúrökológiai vizsgálatoknak a sorába tartozik. A kulturális identitásnak mint közösségképző erőnek az elemzését a sziget, az élettér általi „meghatározódás" szemszögéből végzi. Különösen magával ragadó a kutatás módszere: ennek alapja a Kaleidoskop Insel, vagyis a kaleidoszkópsziget. A kaleidoszkóp olyan eszköz, talán mindannyiunk számára í 5 3